Nem túl kedves vendég

Néhány nappal ezelőtt az erdélyiek többsége még a kolozsvári oktatás és az egyházi kárpótlás ünnepeként várta, hogy a magyar miniszterelnök felavassa a helyi református szakközépiskolát. Ám a látogatás korántsem alakult zavartalanul. Miközben Orbán Viktort úgy köszöntötték az eseményt támogatók, mint aki hozzájárult az egyházi javak visszaszolgáltatásához, s lehetővé tette és teszi az oktatási intézmények támogatását, a kritikus hangok is nyilvánossághoz jutottak. Kolozsvári egyetemisták, többek között a helyi hajléktalan-ellátásban dolgozó román és magyar aktivisták indítottak tiltakozó akciót, mert úgy vélik: Magyarországon diszkriminálják a szegénységet és a hajléktalanokat, a civilszervezetek pedig politikai nyomás alatt állnak. A szolidaritási gesztust értetlenség és felháborodás fogadta, pedig nem ez volt az első jele annak, hogy a romániai civil szféra a magyar mellett szólal fel: szeptember közepén a bukaresti ActiveWatch is tiltakozott a magyar mozgalmak érdekében.

A látogatás előtt három nappal az Orbán-kormány politikája elleni tüntetés ellentüntetését is szervezni kezdték. Rémhírek keringtek, melyek szerint a kolozsvári román szélsőjobb is csatlakozik majd a baloldali aktivistákhoz, hogy a magyar miniszterelnök ellen vonuljon fel. Többen tudni vélték: szimpatizánsokat buszoztatnak majd Kolozsvárra a környező magyar településekről, például Kalotaszegről, hogy „megvédjék” Orbán Viktort.

Péntekre felizzott a hangulat, kiélesedtek a magyar–magyar viták, ám a botrány elmaradt. A magyarországi civilekkel szolidáris és a hajléktalanok védelméért fellépő aktivisták közül csupán néhányan vonultak a Református Kollégiumhoz. Sem a szélsőjobb, sem a buszoztatott tömegek nem jelentek meg. A civilek kétnyelvű feliratokkal üzentek Orbán Viktornak, „Autonómiát a civilszervezeteknek”, állt az egyiken. A vörös „autonómia” feliratot bocskai ruhás ellendemonstrálók a testükkel igyekezték eltakarni: vélhetőleg olyan emberek álltak ki így Orbán Viktor mellett, akik egyébként a székelyföldi autonómia lelkes támogatói. Az Orbán-kritikusok és -szimpatizánsok kettős fala előtt rendőrök is felsorakoztak, így a magyar miniszterelnök alig láthatta, legfeljebb sejthette, Erdélyben milyen indulatokat váltott ki az érkezése.

Az egymásnak feszülő civileken túl azonban több súlyos jele is volt annak, hogy sem a magyar–magyar viszony, sem a kormányközi kapcsolatok szempontjából nem szerencsés a romániai államelnöki kampány idejére szervezett látogatás. A hét elején, négy nappal Orbán Viktor kolozsvári látogatása előtt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke mutatta be a szövetség autonómiatervezetét Bukarestben, a Politikatudományi és Közigazgatási Egyetemen neves román elemzőkkel és újságírókkal vitatkozva.

Valódi premier volt ez, mert az akadémiai szférában eddig sem az autonómiaelképzelésekről, sem a magyar államelnökjelölt programjáról nem esett még szó. A meglepően pozitív és elfogadó eszmecsere azonban újra és újra visszakanyarodott oda: milyen a kapcsolata az RMDSZ-nek az „európai értékeket elutasító”, „Moszkvával politikai és gazdasági szövetségben álló” Orbán Viktorral? Mennyire hiteles az erdélyi magyar autonómiaprogram, ha a magyar miniszterelnök a szeparatistákat támogató Vlagyimir Putyint és rendszerét tartja követendő példának?

Kelemen Hunor, aki az utóbbi években nagyon sokat dolgozott az RMDSZ és a Fidesz viszonyának javításán, határozott válaszában elmondta: évente többször találkozik a magyar miniszterelnökkel, aki az autonómiakérdéséről nem beszélt, így arról a szövetség a magyar kormánypárttal nem egyeztetett. Nincs alárendelő viszony a két szervezet között, hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki visszautasította az illiberális demokráciára vonatkozó Orbán-nyilatkozatot.

Az akadémiai vita bizonyos értelemben megelőlegezte Victoria Nuland bírálatát. Az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese a hatodik Közép-Európa Stratégiai Fórumon a térség demokráciaellenességét bírálta, és az itt tapasztalható korrupció veszélyeire hívta fel a figyelmet. Romániában vita alakult ki, hogy mely országokra gondolhatott az amerikai politikus: Victor Ponta miniszterelnök szerint egyértelműen Orbán Viktor Magyarországát pellengérezte ki, Traian Băsescu államelnök viszont úgy véli, a kritika a Ponta-kabinetre is célzott. Bárhogy is, Kelemen Hunor az RMDSZ elnökjelöltjeként, a liberális demokrácia híveként és a túlcentralizált állam reformereként szállt ringbe: az Orbán-látogatás előtt ez a korábbi RMDSZ–Fidesz-megállapodások átértékelését is jelentette.

Túl a nemzetközi bírálatokon és Orbán Viktor negatív megítélésén „belmagyar” okai is voltak annak, hogy Kelemen Hunor a magyar miniszterelnök látogatása előtt határolódott el. Bár az utóbbi hónapokban a Fidesz többször jelezte, hogy az RMDSZ államelnökjelölését tartja szerencsésnek, a magyar kormánypárt által támogatott Erdélyi Magyar Néppárt mégis ellenjelöltet állított. Szilágyi Zsolt lépett fel Kelemen Hunor magyar kihívójaként. Mivel két magyar jelölt is verseng a szavazatokért, a voksok megoszlanak majd, így a képviselt programok hitele is csökken. Mindeddig a magyar szavazótábor volt Romániában a legegységesebb és legjobban szervezett, ami erős tárgyalási alapot biztosított. Ha alulteljesítenek a magyar jelöltek a közelgő szavazáson, nehezen kezelhető presztízsveszteséggel kell szembenéznie az RMDSZ-nek és a romániai magyar közösségnek is.

Kolozsváron ennek a feszültségnek alig volt nyoma: délelőtt a fényképek tanúsága szerint Orbán Viktor beült a felavatott iskola padjába, a katedránál Kelemen Hunor tartott számára előadást. Az erős nemzetállamot hirdető magyar miniszterelnök és az autonómiaprogrammal kampányoló RMDSZ-elnök feje felett – a hatályos romániai jogszabályoknak megfelelően – ott függött a román állam címere. Nem tudni, hogy Orbán Viktor Kelemen Hunor előadásából vagy a felségjelből mit értett meg, ám délután váratlanul Bukarestbe, Traian Băsescuhoz utazott, anélkül hogy bármiféle közlemény, magyarázat született volna a látogatás céljáról.

A román államelnök mandátumának végére készül, s az utóbbi időben határozott magyarellenes nyilatkozatokat tett (többek között a tusnádfürdői tábor betiltását is felvetette a magyar politikusok látogatásai és üzenetei miatt). Orbán Viktor mégis leült tárgyalni vele úgy, hogy az RMDSZ koalíciós partnerével, a jelenleg kormányzó román Szociáldemokrata Párttal kifejezetten rossz a magyar kormánypárt viszonya. A találkozást magánlátogatásként jelentették be, de tétje nyilvánvalóan közérdek. Immár a második mandátumát tölti az Orbán-kormány úgy, hogy alig van kapcsolata a bukaresti vezetéssel, miközben a diplomáciai botrányok egymást követték az utóbbi öt évben. Traian Băsescu a politikai túlélésért küzd: sorsát, illetve a mögötte álló pártét az döntheti el, kire (nem) szavaznak a magyarok. Tüntetők és ellentüntetők, bírálók és ellenbírálók – ma a román–magyar térfélen mindenki mindenkivel szemben áll, és valamennyi konfliktus így vagy úgy Orbán Viktorhoz vezet.