Nem sok jót ígér a német közgazdász
Jóllehet a 4. negyedévben valamelyest tovább javul a német gazdaság helyzete, nagyobb pozitív változásokat 2010-ben sem várhatunk, hallhattuk az egyik vezető német közgazdásztól. Aki viszont (magyar társaihoz hasonlóan) felvetette: át kellene gondolni az euró-övezetbe való belépés követelményeit, hiszen azokat immár Németország és mások is megszegik – a kelet- közép-európaiaknak pedig védelmet jelentene a közös pénz.
Christian Dreger, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet egyik vezetője a Német-Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Kamara tagjai előtt beszélt hétfőn este, Varga István gazdasági miniszter társaságában. Dreger a legnagyobb és elsősorban közpénzekből finanszírozott német gazdaságkutatót képviselte Budapesten. Adatai szerint a világkereskedelem változatlanul ingadozik, dinamikus fejlődésnek semmi jele, az import tovább esik. A német válságra is különösen erősen kihat a külkereskedelem negatív alakulása, annál is inkább, mert mai válságunk a gazdaságtörténetben példátlan képet mutat. Egyszerre jelent meg több válságtényező: a dekonjunktúra már 2007 végétől elkezdődött, ehhez járulnak a szerkezeti válságok a termelőágazatokban, pl. a gépkocsigyártásban, valamint a pénzügyi válság. Mindezek következtében lecsökkent a beruházási kedv és a többrétű válság elsősorban a export-orientált államokat, mint Németország, Japán (és Magyarország is - a szerk. megj.) érinti a legerősebben. A világkereskedelem rövid idő alatt gyorsabban esett vissza, mint a húszas-harmincas évek válságában. Új jelenség, hogy a világválság nem egyetemes, nem érinti például eddig sem Kína, sem India és más fejlődő országok növekedését. Egyedülálló az is, hogy míg a korábbi válságoknál sokkal nagyobbak voltak a veszteségek a foglakoztatásban, mint a termelésben – most éppen fordított a helyzet. Ezért további elbocsátások, jövőre a munkanélküliség növekedése várható, ami megintcsak fékezi majd a növekedést.
Dreger véleménye szerint a politika reagálása a pénzügyi piacok válságára többé-kevésbé sikeresnek mondható. Németországban a gazdaság a 2. negyedévben valamelyest növekedett s ugyanez várható a harmadik negyedévet tekintve is. Az okok: az alacsony infláció, amely ösztönzi a fogyasztást s a bizalom, hogy túljutottunk a válság mélypontján, ezen belül a pénzügyi krízisen. „Ez ugyan ésszerű, de nem biztos”, tette hozzá. A közgazdász ezért figyelmeztetett, hogy a negyedik negyedév kimenetele már bizonytalan és ne várjunk sok jót 2010-től sem. Az amerikai gazdaságra mint húzómotorra nem lehet számítani, s mivel a nemzeti jövedelem nagyobbik része az állami kiadásokból származik majd, ez mindenképp lassabb növekedést jelent. Az adott helyzetben mindenhol megnő a protekcionizmus, a túl-szabályozás és az elvárások állami segélyintézkedések után. Mindezt mérlegelni kell – akárcsak azt, hogy az autóipar válsága még sokáig elkísér majd bennünket.
A német szakértő végül utalt rá, milyen szorosan kötődik Közép-Kelet-Európa gazdasága a némethez és hogy (magyar szempontból sajnálatos módon) éppen Bajorország és Baden-Württemberg külkereskedelme csökkent a legnagyobb mértékben. Az adott magyar helyzetben fel lehet tenni kérdést, helyesek-e ma még az euró-övezetbe való belépés szigorú követelményei – vagy pedig fontosabb lenne, hogy a térség országai gyorsabban bevezethessék a védelmet jelentő közös pénzt.
