Négy év kell a talpraálláshoz?

A politikusok azzal igyekeznek nyugtatni a közvéleményt, hogy Németország már túl van a válság nehezén, ezzel szemben a munkanélküliség, a szociális kiadások és az államadósság növekedése fenyeget, vélte a BDI elnöke.

Adó és járulékcsökkentést akarnak a munkaadók

A német gazdaság nagy érdekképviseletei mindenesetre pozitívan fogadták a választások eredményét, a nagykoalíciós kormányzás befejezését és a Guido Westerwelle vezette liberálisok (FDP) kormánypárttá történő előre lépését. Egyben kifejezésre juttatták, hogy az új összetételű szövetségi kormánytól gyors és határozott lépéseket várnak a vállalkozások keretfeltételeinek javításában, leginkább az adó- és járulékterhek csökkentésében, valamint az adminisztratív előírások egyszerűsítésében.

Dieter Hundt, a Német Munkaadói Szövetség (BDA) elnöke ismételten igényelte az adók és járulékok csökkentését. A BDA elnöke egyúttal ismételten fellépett a hitelszűke ellen, hatékony intézkedéseket követelve a politikától a vállalati finanszírozási feltételek javítása érdekében.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) olyan 100 napos program kidolgozását várja a jövendő kormánytól, melynek középpontjában a vállalkozói adórendszer reformja áll. A nagyobb rugalmasság érdekében igénylik, hogy a 20 főnél alacsonyabb létszámú üzemeket vegyék ki a felmondás alóli védelmet szabályozó törvény hatálya alól. „A foglalkoztatási előírások enyhítése éppen most, a gazdasági élénkülés idején több foglalkoztatáshoz vezet”, véli a DIHK elnöke.
A bajor CSU és az FDP a választási kampányban már 2010-től adócsökkentéseket sürgetett, míg Angela Merkel kancellár óvatosabb: ő a súlyosan deficites állami költségvetés helyzetére jobban tekintettel levő adópolitika mellett tette le a voksot.

Szakértői vélemények szerint az FDP kormányba kerülésének rövid távon nincs számottevő hatása a német konjunktúra alakulására. „A gazdasági problémák olyan nagyok és a játéktér olyan kicsi, hogy - legalábbis 2010-ben - csaknem mindegy, ki kerül hatalomra”, fogalmazott még a választásokat megelőzően a Unicbank vezető közgazdásza. Az új kormánynak egyszerre kell mozgósítania a növekedési tényezőket és konszolidálnia az állami költségvetést.

Vezető elemző nem vár nagy változást a gazdaságpolitikában
Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza nem vár alapvető gazdaságpolitikai változásokat az új kormánytól. Várakozásai szerint az FDP „a gazdaság egyes területein le fogja nyomni a reformokat az unió torkán”. Krämer szerint szükség lenne egyes adóterhek mérséklésére, ettől azonban még fontosabb lenne magának az adórendszernek az egyszerűsítése. A kampányban felmerült a Mehrwertsteuer (áfa) esetleges további emelése. A Commerzbank szakembere erre csak akkor számít, ha a költségvetési hiány váratlanul nagyon megnőne és az adóbevételek gyorsan, erőteljesen csökkennének.

Érdekes egyébként, hogy a február óta a szövetségi gazdasági és technológiai miniszteri tisztséget betöltő Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) egyéni választókörzetében a szavazatok 68,1 %-ával nyert képviselői mandátumot. Ez a legjobb eredmény valamennyi országos egyéni választókerületben.

Hogyan áll a német gazdaság?

Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézetnek a választások előtti napokban kiadott értékelése 2009 második félévét illetően a konjunktúra egyértelmű élénküléséről adott számot. A 7.000 vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúraindex az egymást követő 6. hónapban is javulást mutatott, ezen belül az elkövetkező hat hónapra mindenek előtt a kiskereskedelem és a szolgáltató-vállalatok számítanak üzleti helyzetük javulására. Az ipari vállalatok helyzetüket „már nem látják olyan negatívan, mint egy hónappal korábban és üzleti kilátásaik is – főként az export várható újbóli növekedésének köszönhetően – javulást ígérőek” . Ezzel együtt a közgazdászok többsége úgy látja, hogy a második félévi élénkülés ellenére az új kormánynak 2010-re összességében stagnálásra vagy – jobb esetben - egészen minimális növekedésre és a munkanélküliek számának emelkedésére kell felkészülnie.

Az országban a II. negyedévben a bruttó hazai termék 5,9 %- al csökkent, az ipari termelés júliusban – a májusi és júniusi emelkedés után némi meglepetésre – fél százalékkal mérséklődött a júniusihoz képest. Az első hét havi német kivitel 22,8 %-kal, ezen belül az EU-tagországokba irányuló kivitel 23,9 %-kal mérséklődött a múlt év hasonló időszakához képest. Magyarország 36,4 %-os visszaeséssel azon EU-országok közé tartozik, amelyeknél a legnagyobb mértékű a német kivitel csökkenése. A júliusi német behozatal 22,9 %-kal, ezen belül az EU-országokból származó 22,3 %-kal maradt el a múlt év júliusitól. A Németországba irányuló magyar kivitel 20,1 % - al csökkent.

Állami konjunktúra-élénkítő programok

Az év elején elfogadott konjunktúra-élénkítő programok keretében rendelkezésre álló 23,6 milliárd €-ból 10,3 milliárdot – beleértve a személygépkocsik cseréjét szolgáló, 5 milliárd €-ba kerülő programot – a szövetségi költségvetés, 13,3 milliárd €-t a tartományok használhatnak fel. A DIW berlini gazdaságkutató intézet számítása szerint a konjunktúra-élénkítésre rendelkezésre álló forrásoknak csupán három tizedét fordítják ún. jövő-orientált projektekre, míg a rendelkezésre álló források 70 %-át jellemzően közcélokat szolgáló épületek (iskolák, kórházak, múzeumok, stb.) felújítására költik. A DIW szerint a program akkor érné el valódi célját, ha a rendelkezésre álló források nagyobb arányát fordítanák a szakképzés és az egészségügy fejlesztésére, új szélessávú internet-összeköttetések létrehozására, üvegszálas vezetékek építésére, célzott képzési programokra.

1.600 milliárd eurós költségvetési hiány- növekvő munkanélküliség

Az állami költségvetés hitelpiaci kötelezettségei június végén 1.602,0 milliárd €-t tettek ki. 2008 vége óta az állami (szövetségi és tartományi) eladósodás 87,0 milliárd €-val, 5,7 %-kal, míg a 2008. júniusi végihez képest 107,5 milliárd €-val, 7,2 %-kal emelkedett.

Augusztusban Németországban 3,47 millió munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliségi arány 8,3 %, (a nyugati tartományokban 7,1, a keletiekben 12,8 %), az egy évvel korábbihoz képest a növekedés 0,7 százalék. Biztosra vehető, hogy az állást keresők száma el fog maradni a korábban feltételezett 5 milliós számtól, sőt feltételezhető, hogy a 4 milliót is leghamarabb jövőre, a némileg felgyorsuló elbocsátások következtében fogja meghaladni.

Borús és derűlátóbb gazdasági előrejelzések

Az OECD előrejelzése Németországban – a gazdaság élénkülése ellenére – 2010 végéig a munkanélküliség egyértelmű növekedését és annak magas szinten történő stabilizálódását valószínűsíti. Az OECD szerint aggodalomra ad okot, hogy a munkanélküliek több mint fele több mint egy éve van állás nélkül.

A kieli IfW gazdaságkutató intézet szerint az állami költségvetés (szövetség, tartományok, önkormányzatok, társadalombiztosítás) idei együttes hiánya nem lesz több a bruttó hazai termék 2,5 %-ánál. Ez nem csak a szövetségi kormány által előre jelzett 4 %-nál alacsonyabb. Ugyanezen intézet 2010-re már 4,5 %-os költségvetési deficittel számol – ez másfél százalékponttal mérsékeltebb a szövetségi kormány által feltételezettnél.

A szövetségi köztársaságban viszonylag későn, 2009 kezdetén meghirdetett konjunktúra-élénkítő csomagnak több, mint a fele csak a jövő évben fejti ki élénkítő hatását. Így a markáns visszaeséssel záruló 2009 után 2010-ben a világkereskedelemben várható fordulat és a konjunktúra-élénkítő program belső keresletet élénkítő hatása együttesen fogja serkenteni az ország gazdasági fejlődését. Az esseni RWI gazdaságkutató intézet szerint az idei visszaesés nem lesz több 5,0 %-nál, (az eddig feltételezett 6,4 %-kal szemben), a jövő évre pedig 1,2 %-os növekedést valószínűsítenek a korábban feltételezett 0,2 % ellenében.

A kölni IW gazdaságkutató intézet 2009-re 4,5 %-os gazdasági visszaesést, a jövő évre pedig 1,5 %-os gazdasági növekedést valószínűsít. Ezek szerint a fejlett ipari országok közül jövőre a németnél csak Kanada gazdasága fejlődne erőteljesebb ütemben. A növekedés hajtóereje a kölni kutatók szerint a külkereskedelem lenne, az IW az exportban az idei 15 %-os visszaesést követően jövőre az ez évihez képest 5 %-os bővülést prognosztizál. A Pénzügyminisztérium szakértői óvatosabban fogalmaznak: „Ma még bizonytalan, hogy a jelenlegi konjunkturális jelek már egy alapvető és tartósnak ígérkező fordulat jelei.”

Axel Weber, a német jegybank elnöke szerint „rögös út" előtt áll Németország: legalább négy évbe telik, amíg rendbe jön a gazdaság, amely csak 2013-ban éri majd el újra a 2008. évi teljesítményt.