Navracsicsnak nem sikerült

A Rzeczpospolita című jobboldali lap brüsszeli tudósításban foglalkozik a visszadobott EP-s biztosi jelöltekkel, a cikk illusztrációjaként Navracsics fotóját közlik. Összegzésük szerint ezek az események Junckert ugyancsak próbára teszik, hiszen problémát okozhatnak, ha belátható időn belül nem oldják meg.

Az Onet.pl már tudósításának címében közli, hogy elutasították az adott tárcára Navracsics jelölését, és az európai küldöttek azt akarják, hogy más területet kapjon a jövendő Európai Bizottságban.

A hírportál szerint Navracsics jelölése már a kezdetek óta nagy ellenérzéseket váltott ki, mert ő volt az igazságügyi miniszter Orbán Viktor kormányában, majd a külügyminiszteri tárcát kapta – azokban a kormányokban, amelyeknek az európai baloldal és liberálisok a demokratikus alapelvek, ezen belül a média szabadsága elvének felrúgását a szemére vetik. Az elmúlt években az EB megkérdőjelezte a magyar alkotmányügyi reformot és néhány jogszabályt, pl. a médiára vonatkozót is.

Hétfőn este 12 küldött szavazott mellette, 14 ellene, egy pedig tartózkodott. „A sajtó cenzora nem lehet a kultúra biztosa” – írta Sven Giegold a zöldek frakciójából.

Az egyik lengyel európai képviselő a PAP lengyel hírügynökségnek azt mondta, hogy az európai küldöttek nagy részénél a magyar jelölt múltja és a neki szánt terület iránti felkészültsége okozott kételyeket: „Kétfajta támadás érte, az egyik politikai természetű. Felvetették azt a tényt, hogy mint volt igazságügyi miniszter ő is felelős a magyar alkotmányban végrehajtott nem előremutató változásokért, úgyszintén a szerzői jogban végrehajtottakért, amely az újságírói szólásszabadságot korlátozza. Rámutattak arra, hogy ez ellentétes az alapvető európai értékekkel” – mondta Krystyna Łybacka baloldali képviselőnő.

A magyar biztos ellen felhozott vádak másik területe érdemi kérdéseket érintett, amelyek feltétlenül szükségesek az adott terület ellátásához. Hangsúlyozta, hogy Navracsics sok kérdésre olyan módon válaszolt, amely felveti a gyanút, hogy hiányosak az ismeretei a neki szánt területről. Hozzátette, a magyaroknak természetesen joguk van a saját biztosra, de egy ilyen múlttal rendelkező személy ellenkezik a kultúrával foglalkozó biztosi poszttal. A sor most Junckeren van, hogy valamilyen más tárcát osszon rá.

Szerdai meghallgatásán az EP kulturális bizottságában Navracsics mindenkit biztosított arról, hogy mint az EB tagja védeni fogja a demokrácia alapelveit, és szükség esetén nem fog habozni saját kormánya ellen cselekedni. Nem sikerült meggyőznie az európai képviselőket, akik további kérdéseket tettek fel neki. Még az sem segített, hogy az írásbeli kérdésekre adott válaszában óvatosan megpróbált távolságot tartani Orbán kormányától. Azt írta, sajnálja, hogy a múltban a magyar kormány nem fordított nagyobb figyelmet a szabadságra és a média pluralizmusára.

A TVN24 szerint hiába határolódott el Navracsics Orbántól, ez sem segített neki, nem kapja meg az oktatási és kulturális terület biztosi tisztjét, de az nem kizárt, hogy egy másaik tárcát fog neki Juncker juttatni.

„A szabadságnak és a média pluralizmusának kulcsszerepe van egy demokratikus társadalomban. Sajnálom, hogy a múltban a magyar kormány, amelynek már nem vagyok a tagja, időnként nem fordított nagyobb figyelmet erre a területre. Az alapvető jogokat nem csupán papíron kell tiszteletben tartani, de a hatalom minden cselekedetében is” – jelentette ki írásbeli válaszában a magyar jelölt. Ezt a kijelentést elemzők úgy értékelték, mint az Orbán-kormány egyes cselekedeteitől való elhatárolódást, hiszen az elmúlt években az EB megkérdőjelezte az alkotmányreformot és számos jogszabályt, benne a médiát érintőt is – írja a TVN24.

Az Európai Parlament kulturális bizottsága elutasította a magyar biztos jelöltségét – zárja írását a