Nagy bajba sodorta a kínai gigahitel Montenegrót, kikőtőjüket is bukhatják

Súlyos problémákkal küzd Montenegró első autópálya-építési projektje, amelyet kínai hitelből próbálnak megvalósítani, ám úgy tűnik, az ország rendkívül veszélyes adósságcsapdába került, akár területének egy része is Kínához kerülhet, most az ország az EU-tól remél segítséget  – számolt be az Euronews.

Az autópálya a montenegrói tengerparti Bar települést kötné össze az északkeleti szerb határszakaszon található szerbiai Boljare településsel, ez nagyjából 220 kilométer. A pálya tervezett első, 140 kilométer hosszú szakaszából azonban eddig mindössze 40 kilométer készült el. A lap szerint ez Európa legellentmondásosabb autópályája, amelyet a tervek szerint negyven híd és kilencven alagút segítségével szelné át a káprázatos hegyvidéket a kis nyugat-balkáni országban. Az autópályaépítést az ország erős embere, Milo Đukanović forszírozta, ő három évtizede meghatározó alakja a montenegrói politikának, volt miniszterelnök, jelenleg pedig az ország államfője.

A nagyszabású projektet amerikai és francia megvalósíthatósági tanulmányok is kockázatosnak minősítették, az Európai Befektetései Bank pedig elutasította, hogy beszálljon a megvalósításba, csakúgy, mint a Nemzetközi Valutaalap. Miután a koronavírus-járvány megroppantotta Montenegró idegenforgalmát, az országnak fogalma sincs, miből finanszírozza a hiányzó szakaszokat, a kínaiaktól felvett gigahitel ugyanis már most elfogyott.

A riportban egy teherautósofőr arról panaszkodik, hogy a politikusok ezernyi munkahelyet ígértek az új autópályaépítésnél, de semmi nem lett ebből, mert kínai munkásokat hoztak, az alvállalkozók pedig a szomszédos országokból is toboroztak illegális munkásokat, akik után nem fizetnek társadalombiztosítást.

A riportban szó van arról, hogy Montenegrót a térség egyik legkorruptabb országának tartják, a helyiek dühösek, és többen félnek attól, hogy Kína foga valójában Bar kikötőjére fáj.

A milliárdos kölcsön aláírásával Montenegró néhány furcsa vállalást is tett, például, hogy pénzügyi nehézségek esetén lemond az ország némely területéről, és az erről szóló eljárást pedig Kínában folytatnák le, kínai törvények szerint – hangzik el a videóriportban.

Mint megjegyzik, egy hosszú távú kikötői koncesszió megszerzése jól illeszkedik a kínai Egy Út Egy Övezet Kezdeményezésbe, hogy könnyebben hozzáférjen a nemzetközi piacokhoz. A gazdasági fellendülésben bízó kikötői hatóságok két új terminált is terveznek.

A riportban megszólal Dejan Milovacs, a MANS antikorrupciós szervezet kutatója. A civil szervezet működését az Európai Unió is támogatja. A hatalmas összegű kölcsönből szerinte 400 millió euró jutott ellenőrizetlenül a különböző kivitelezőkhöz, köztük az elnökhöz közel állókhoz is.

A kivitelezőket nem nyilvános pályázaton választották ki. A projekt nagy részét titkosították. A kínai cégnek nyújtott támogatást, vagyis hogy nem fizet áfát, hogy nem kell járulékokat fizetnie, hogy vámmentesen hozhat be árut, a helyi alvállalkozókra is kiterjesztették, mindenféle ellenőrzés nélkül. Ez különösen nagy korrupciós kockázatot jelent – mondta Dejan Milovac.

Magyarország 2020 áprilisában írt alá kínai hitelszerződést a Belgrád–Budapest vasútvonal megépítésre. A kínai bankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor azt mondta, a megállapodás pénzügyi feltételei a piacon jelenleg elérhető államadósság-finanszírozási lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek. A hitelszerződés részleteit azonban a kormány tíz évre titkosította.

Széll Bernadett független ellenzéki képviselő előbb a bíróságon, majd az Alkotmánybíróságon támadta meg a több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítását.

(Kiemelt kép: Savo Prelevic | AFP)