Moszkva után eljött Peking ideje

A cikk szerint a látogatás rangját aláhúzza a tény, hogy Orbánt nemcsak az ő pozíciójának megfelelő kínai kormányfő, de az elnök is fogadta, ráadásul a kínaiak beleegyeztek abba, hogy az eseményre még az áprilisi választások előtt kerüljön sor, ami azt jelzi, hogy vendégüket a magyar választások határozott győzelmi esélyesének tartják, mert bizonytalanság esetén egy későbbi időpontot választottak volna. – A szimbólumoknak különös jelentőséget tulajdonító kínaiak számára az is fontos, hogy Orbán az első nyugati politikus, akit Pekingben a Hold-újév után fogadnak – mondta a lapnak Matura Tamás, a budapesti Külügyi Intézet elemzője.

A „keleti nyitás” a magyar kormány konzekvensen realizált stratégiája. A miniszterelnök számára presztízs kérdés a néhány éve reklámozott keleti nyitás. Az ázsiai országokkal és a volt szovjet területek államaival való kapcsolatokat a Fidesz politikusai egyenesen „az Európai Unió és a nyugati pénzintézetek diktátumaival” állítják szembe – írja a szerző, Jaroslaw Gizinski. A kommentátorokat csupán a magyar delegáció pekingi látogatását körülvevő diszkréció lepte meg. A kormányfői látogatás időpontját nagyon későn hozták nyilvánosságra, és végig nem lehetett megtudni semmilyen konkrétumot.

A Fidesz-kormány a Kínával való kapcsolatokat 2010 óta állandóan fejleszti, amikor Orbán először látogatott oda miniszterelnökként. Akkor úgy vélte, hogy Magyarország külvilággal való kapcsolatainak a Nyugattal és a széles értelemben vett Kelettel való együttműködésen kell alapulnia. „Miért kellene egy lábon állnunk, ha kettő van?” – mondta akkor virágnyelven, keleti stílusban.

A Kínával való kapcsolatok feléledésének jelképe a pekingi állandó kereskedelmi képviselet megnyitása, és a néhány évvel ezelőtt bezárt hongkongi magyar konzulátus újranyitása lett. Az elmúlt hónapokban vagy aláírtak, vagy előkészítettek néhány fontos együttműködési megállapodást. A Huawei konszern „stratégiai” megállapodást kötött a magyar kormánnyal, a WizzAir légitársaság a kínai ICBC cég lízing hitelét fogja igénybe venni, a legnagyobb magyar egyetem, a budapesti ELTE keretein belül pedig létrehozzák a kínai nyelvet és kultúrát népszerűsítő Konfucius Intézetet.

A magyarok számára legfontosabb kínai beruházás a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítése lehet, s egy ilyen nagyságú befektetés a kínai partnernek is jelentős lesz az Európai Unióban való gazdasági lehorgonyzás egyik eszközeként.

A „keleti nyitás” nem csupán az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatok fejlesztését jelenti, Budapest érdeklődésére olyan országok is számíthatnak, mint Törökország, Kazahsztán vagy éppen Azerbajdzsán. A Fidesz-kormány szerint különösen azokkal az államokkal kell fejleszteni az együttműködést, amelyek magas gazdasági növekedést érnek el.

A gond az, hogy ezen államok egy része autoriter rezsim, így Budapestnek nem egyszer kompromisszumot kell kötnie – például 2012-ben ahhoz, hogy Azerbajdzsánt az együttműködésre ösztönözze, szabadon kellett engednie azt a Ramil Safarovot, aki egy NATO kiképzés ideje alatt Magyarországon baltával meggyilkolta a gyakorlat egyik örmény résztvevőjét.

– A keleti nyitás a már folyó választási kampány alatt is a kormány egyik hangoztatott elve, ugyanakkor egyelőre – az Oroszországgal megkötött nagy szerződéseken kívül – gazdasági hatása meglehetősen szerény – mondta a lapnak Akar László, a GKI igazgató helyettese. – A széles értelemben vett Kelettel való kapcsolatok csak kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a magyar gazdaság számára alapvető kapcsolatokat a Nyugattal.