Miniszterelnök a tengerfenéken
A Maldív-szigetek kormánya szokatlan helyen, idegen körülmények között tartotta ülését. Bár a körülmények miatt inkább kormány ülés helyett inkább kormány búvárkodást kellene mondani. A miniszterek és kormányfő lemerültek az Indiai-óceán vízébe. Az akció a globális felmelegedés elleni cselekvésre figyelmeztet.
Naponta hallunk óvó, féltő, rémisztő híreket a klímaváltozás globális hatásairól. Ma két regionális hír érkezett, arról, hogy miként fog alakulni az élő környezet, ha az eddigiek szerint
folytatódik a már elkezdődött változás sorozat.
Ma október 17-én, a Maldív-szigeteki kormány tagjai a világ első, víz alatti kormányülésére készülődtek. A szokatlan helyszínt a főváros, Malé partjai közelében választották ki.
A maldívi kormány a klímaváltozás, a globális felmelegedés veszélyeire való figyelem felhívás szándékával vetkőzött úszónadrágra és vette fel a merülő tartályokat. A Maldív-szigetek a Föld legalacsonyabban fekvő országa, területe átlagosan 2,13 méterrel fekszik a tengerszint felett.
Emiatt, ha nem sikerül az üvegházhatást kiváltó szén-dioxid kibocsátását globálisan csökkenteni, akkor a világtengerek szintjének emelkedése miatt az Indiai-óceán száz éven belül elöntheti a szigetcsoportot.
A tengerszint ma még megfelelő, így Mohamed Nasid elnök leszállt a tengerfenékre, ahová már gondosan kikészítették számára az íróasztalát és névtábláját. Tőle kicsit távolabb pedig országának zászlaját is rögzítették a tengerfenékhez. Így minden hivatalos kellék adott volt a formális kormányüléshez.
A maldív kormány tengeri merülése merész környezetvédelmi akciónak számít a politika világában. De mindent meg kell próbálni a jövő nemzedékeinek érdekében – gondolhatják a távoli ország politikusai.
Rizs és klimaváltozás
A klímaváltozásnak számtalan más következménye is megmutatkozik. Szakemberek szerint például a Fülöp-szigeteken pusztító áradások, az indiai késői monszun és az ausztráliai hosszú szárazság is ide sorolható. Ám a szélsőséges időjárási elemek jelentősen befolyásolják a jövő évi rizstermelést– jelentette be a Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) az MTI jelentése szerint.
A kutatók az elmúlt harminc év legszárazabb és legcsapadékosabb évszakait dokumentálták idén és az elmúlt évben. Reiner Wassmann kutató és kollégái szerint amennyiben a következő években az alapvetően száraz évszakban is átlagon felüli mennyiségű csapadék hullik, a rizstermelőknek új termesztési eljárást kell kidolgozniuk, hogy megmentsék a rizstermést.
2008-ban és 2009-ben a normális esetben száraz január és április közötti időszak annyira felhős volt, mint az elmúlt húsz évben még soha. A napsütéses órák száma húsz százalékkal a harmincéves átlag alatt volt ebben az évszakban. Idén áprilisban pedig egyetlen nap alatt annyi csapadék esett, amennyi a száraz évszak átlagának kétharmada.
A növényeknek azonban napfényre van szükségük, hogy a légkörben és vízben lévő szén-dioxidot szénhidráttá alakítsák. Minél kevesebb a napfény, annál kevesebb a termés.
Ázsiában több mint két és fél milliárd ember számára a rizs az elsődleges élelmiszer. A Nemzetközi Rizskutató Intézet jelenleg olyan rizsfajták után kutat, amelyek bírják a hőséget és az áradást.
