Mindenkit lehallgattak
Végy egy hihetetlenül népszerű, gátlástalan bulvárlapot, adj hozzá egy kis politikát, fűszerezd meg könyörtelen versennyel, és máris kész a szaftos botrány. Botrányból persze az utóbbi időben túl sok is kijutott a briteknek. A szokatlan ezúttal csak az, hogy nem egy bulvárlap robbantja ki a botrányt, hanem ő maga a botrány alanya és tárgya egyaránt.
A történet még 2007 januárjában kezdődött, amikor négy hónapnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélték Clive Goodmant, a News of the World udvari tudósítóját, amiért az a királyi család három alkalmazottjának telefonját lehallgatta.
A News of the World hárommillió példányban jelenik meg vasárnaponként, és az egyik legagresszívebb bulvárlapként ismert, amely semmitől sem riad vissza, hogy a menetrendszerű szenzációt tálalja olvasóinak. Nem mellesleg ez a lap a nagyhatalmú Rupert Murdoch médiabirodalmának egyik zászlóshajója.
Nos, a Guardian című brit baloldali napilap tudomására jutott, hogy a News of the World magánnyomozókat fogadott fel, akik a törvényt megsértve több száz, sőt lehet, hogy több ezer ismert személyiség - köztük John Prescott volt miniszterelnök-helyettes, Elle MacPherson egykori szupermodell, Gwyneth Paltrow színésznő és mások – mobiltelefon-üzeneteibe behatolva bizalmas értesülésekhez, továbbá bankszámlakivonatokhoz, társadalombiztosítási, adózási információkhoz jutottak hozzá.
A bulvárlap a politikusokkal sem tett kivételt, mind a három nagy brit párt fontos vezetőit is megfigyelte. Mindez a Goodman-ügy kapcsán, azaz bő két és fél évvel ezelőtt történt és annak a magánnyomozónak a vallomásából derült ki, akit az újságíróval együtt börtönöztek be.
Hallgatni arany?
A lap eddig több, mint egymillió fontot fizetett ki azoknak az érdekelt károsultaknak, akik a botrány nyomán személyiségi jogaik megsértését jogi útra kívánták terelni. Közülük például Gordon Taylor, a Profi Labdarúgók Szövetségének vezetője peren kívüli egyezséggel 700 ezer fontos kártérítést kapott a laptól.
Rendőri források szerint a nyomozók mindenkit értesítettek, akinek a telefonjával a bulvárlap manipulált, de az érintett hírességek nem kívánták jogi síkra terelni a visszaélést. A Guardian kételkedik ennek az állításnak a hitelességében. John Prescott volt kormányfőhelyettes például azt mondta, mostanáig fogalma sem volt róla, hogy az ő telefonüzeneteit is figyelték.
A most kirobbant botrány többeket kellemetlen helyzetbe hoz. Közéjük tartozik Andy Coulson, aki 2007 elejéig a News of the World főszerkesztője volt, ma pedig David Cameron konzervatív pártvezető kommunikációs igazgatója. Bár a tory vezető egyelőre támogatásáról biztosította munkatársát, nehéz elhinni, hogy az valóban nem tudott a szerkesztőségben alkalmazott kétes módszerekről.
(Ezeknek a bizalmas információknak a kiadása az adatvédelmi törvény szellemében szabálysértésnek számít, hacsak azt a közérdek nem indokolja. Az egyik legbefolyásosabb brit újságíró, Andrew Neil „a modern idők egyik legjelentősebb médiasztorijának” nevezte a Guardian jóvoltából napvilágot látott történetet).
Úgy tűnik, a Murdoch kiadó menedzsmentjének korábbi sajtónyilatkozataival és a westminsteri parlament illetékes bizottsága előtt tett kijelentéseivel ellentétben nem kivételes esetről, hanem a News of the World és részben a The Sun hírszerkesztősége által is rendszeresen követett gyakorlatról volt szó, de lehet, hogy ez a gyakorlat még ma is folytatódik.
Ki mit tud?
A Guardian cikke azonnal politikai vihart kavart. A parlamentben összehívott rendkívüli megbeszélésen a képviselők számos kérdéssel bombázták az üggyel kapcsolatban a belügyminisztérium egyik államtitkárát. Több politikus új vizsgálatot követel az ügyben.
A News of the World tulajdonosai nem cáfolták a Guardian állításait, ám “titoktartási kötelezettségre hivatkozva” nem voltak hajlandók további információkat szolgáltatni.
Minden jel arra utal, hogy az ügynek további kínos fejleményei várhatók. Az ügyészség, a rendőrség, a Sajtópanaszok Bizottsága egyaránt ellentmondásos szerepet játszott a botrány eddigi szakaszában. Tisztázni kell majd, ki, mikor és mit tudott a lehallgatásokról és könnyen lehet, hogy több száz áldozat indít újabb személyiségi jogi pereket, akiket nem lehet majd némi készpénzzel hallgatásra bírni.
