Milliárdos fegyver- és gázvásárlásról tárgyalhat Orbán Trumppal, de az amerikaiak egy kicsit többet akarnak
Két hatalmas fegyverüzlettel oszlatná el a Magyarország transzatlanti elköteleződésével kapcsolatos kétségeket Orbán Viktor és Donald Trump hétfői washingtoni találkozóján
A Direkt 36 több forrás által is megerősített cikke szerint az egyik, egymilliárd dolláros fegyverüzlet arról szólhat, hogy a Gripen-szerződés lejárta, 2026 után a Magyar Légierő kivonja a hadrendből a svéd SAAB gyártotta vadászgépeket, és átnyergel a Lockheed Martinra, vagyis F-16-osokat bérel helyettük az Egyesült Államoktól. Korábban kiszivárgott, hogy Magyarország F-35-ösökön gondolkodik, de ezek egyszerűen túlságosan fejlett – és nem mellesleg túlságosan drága – vadászgépek lennének a magyar légtér védelméhez, arról nem is beszélve, hogy egyszerűen túl sokba kerülnek. A másik, nagyságrendileg szintén egymilliárd dollár körüli fegyverüzlet keretében az Orbábán-kormány az amerikai Raytheon és a norvég Kongsberg közösen gyártott NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerét szerezné meg.
Donald Trump és Orbán Viktor a 2018. július 1-i brüsszeli NATO-csúcsonMinderről a Direkt36 forrási szerint David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete beszélt amerikai kongresszusi republikánus képviselők munkatársai előtt egy budapesti találkozón. Közlése szerint – írja a Direkt36 – előrehaladott tárgyalások folynak arról is, hogy az orosz függőséget enyhítendő Magyarország amerikai gázt vegyen a ExxonMobil román tengeri mezőiről, cseppfolyósított palagáz pedig Horvátországból, a krki amerikai terminálból jöhet majd.
De a hétfői Trump-Orbán csúcs neuralgikus pontja nem is a fegyver és a gáz, hanem Kína kelet-európai térnyerése lehet. Miközben ugyanis Orbán Viktor egyre szívesebben hallgatja a kínai üzleti ajánlatokat és köti a szerződéseket, Washington és Peking között kezd keményen elfajulni a kereskedelmi háború. Utóbbi jele a több százmilliárd dollár értékű büntetővám-párbaj a két nagyhatalom között, és az is, hogy a Trump-adminisztráció valószínűleg le akarja majd beszélni az Orbán-kormányt a kínai IT-óriás, Huawei által kínált technológiáról. a kérdés csak az, hogy mit ér el annál a magyar miniszterelnöknél, aki magyar nemzeti érdeknek nevezte a Kína európai befolyásszerzési törekvéseinek első számú eszközét, az Egy övezet egy út projektet. Az Egy övezet, egy út április végi pekingi csúcsán több kínai-magyar megállapodás született – köztük egy a Budapest-Belgrád vasútvonalról és a Budapest-Bukarest gyorsvasútról –, ennek a fényében pedig kérdés, mire hajlandó Huawei-ügyben az amerikaiak kedvéért. A magyar miniszterelnök egyébként deklaráltan azért kapott meghívót amerikai meghívót, mert az Egyesült Államok ellensúlyozni akarja Oroszország és Kína kelet-európai térnyerését.
Ami pedig Trumpot illeti, az ő esetében egyelőre az nem világos, hogy a milliárdos fegyver-és gázüzlettel a háttérben hajlandó lesz-e kérdőre vonni a magyar miniszterelnököt a demokratikus intézményrendszer leépítésért.
Orbánt helyi idő szerint délután 2 órakor (magyar idő szerint este 8 órakor) fogadja Trump a Fehér Házban. Öt perccel később bevonulnak az Ovális Irodába egy 15 perces szűk körű tárgyalásra, amit a stábjukkal kiegészítve folytatnak még fél órán át. Az amerikai elnök 2 óra 50 perckor vesz búcsút a magyar miniszterelnöktől. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnökre hasonlóan feszített program várt május 3-án a Fehér Házban.
Több mint húsz év után ez az első alkalom, hogy Orbán hivatalos kétoldalú találkozón ülhet le tárgyalni amerikai elnökkel. Legutóbb Bill Clinton amerikai elnök fogadta a Fehér Házban 1998. október 7-én. Magyar miniszterelnök 2005. október 7-én járt hivatalos utoljára hivatalos washingtoni látogatáson, akkor Gyurcsány Ferenc találkozott George W. Bushhal, aki 2006. június 21-én viszonozta a vizitet, és eljött Budapestre tárgyalni.
