Mi újság?

Die Presse
Putyinistának minősítette Orbán Viktort Gyurcsány Ferenc, aki a lapnak adott nyilatkozatában a lakosságot is bírálta: szerinte a magyarok félfeudális, államhívő társadalmat alkotnak. A kormány politikájáról azt mondta, hogy ő abban csak az autópályákon a teherautók számára előírt előzési tilalmat és esetleg azt találja jónak, hogy megtiltották a dohányzást a vendéglőkben. A gazdaságban azonban teljesen elhibázottnak tartja az irányvonalat, az ország zsákutcába jutott. A kérdés már csak az, hogy a miniszterelnök tényleg nekiviszi-e a falnak a járművet. Arra a megjegyzésre, hogy a baloldal sem tud használható receptet felmutatni a válság megoldására szerte Európában, a politikus úgy válaszolt, hogy ez valóban így van. Magyarországot illetően azonban abban látja a gondot, hogy a külföldi befektetők messze elkerülik az országot, illetve drámaian zsugorodik a belső kereslet. Sokan kiviszik pénzüket a határon túlra, mert nem bíznak a kormányban. Orbán Viktorral az a legfőbb baj, hogy nem hisz az egyéni kezdeményezésben, számára az állam teljhatalma mindenekfölötti. Ezért nevezi őt Gyurcsány putyinistának.
A DK elnöke alapkérdésekben áthidalhatatlannak tartja az ellentéteket a jobb- és a baloldal között. Ez egyben szerinte Magyarország alapvető problémája. És amíg Orbán és a polgári tábor autoriter, antidemokratikus politikát folytat, addig nem is lesz alap a párbeszédhez. Legyőzni ezt az erőt csakis a demokratikus erők összefogásával lehet 2014-ben.
Mesterházy Attiláról úgy véli, hogy fiatal politikus, aki minden reggel a leendő miniszterelnököt látja maga előtt, ha belenéz a tükörbe. Gyurcsány negyven százalékra becsüli annak az esélyét, hogy létrejön az Orbán-ellenes szövetség, egyelőre ugyanis túl nagyok az ellentétek. Bajnai Gordont pedig úgy jellemezte, hogy tehetséges, sok választó bizalmát élvezi, és a pártoktól független. Azonban neki is akarnia kell, hogy az ellenzék jelöltje legyen, ám e pillanatban még nem jutott el idáig. A Demokratikus Koalícióról szólva közölte, hogy két év múlva 8-10 százalékot akarnak szerezni, amit 2018-ra 15-20 százalékra igyekeznek növelni. Távolabbi céljuk, hogy nagy középbal párt legyenek.

Der Standard
A lap kommentárja szerint ha Ausztriában valóra válna az a hatalmi szerkezet, amelyet a politikai szerepre áhítozó Frank Stronach, a Magna óriáscég tulajdonosa akar keresztülvinni, akkor azzal sok politikus álma teljesedne be. Ez pedig az ellenőrzés nélküli hatalom. A modellt az orbáni Magyarország adja: egyetlen párt által irányított törvényhozás, megrendszabályozott média és főleg a megbénított alkotmány. Európában 1990 óta tízévenként mintegy 10 százalékkal erősödik a vágy az „erős ember” iránt. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy az osztrák lakosság 80 százaléka immár nem bízik a politikusokban. Vagyis a feltételek kedvezőek a Kanadából visszaszármazott milliárdos számára, aki hangsúlyozza, hogy újonnan alapított pártjában munkatársai – az egyszerű képviselőtől egészen az esetleges miniszterig – kötelesek követni az ő értékeit. Tehát az engedelmesség kultúrájáról van szó, amely éppolyan népszerű, mint az erős ember mítosza.

Bloomberg
Magyarország megkeményítette álláspontját az IMF-tárgyalások előtt, miután Rogán Antal kijelentette, hogy ha ultimátum elé kerül az ország, akkor a megállapodás helyett inkább kitart a banki és egyéb különadók mellett. Úgy fogalmazott, hogy az egyezményt veszélyeztetné, ha a pénzintézetek megadóztatása helyett a családok terheit kellene növelni. A különadók a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításával együtt ártottak a befektetői bizalomnak, visszavetették a beruházásokat, és négy év alatt már másodszor taszították visszaesésbe a gazdaságot. Rogán arra hivatkozott, hogy Magyarország nem tud meglenni a bankokra, illetve a multik egy részére kivetett adók nélkül, mert magasak az állam tartozásai, és jelentősek az adósságtörlesztés költségei. Szerinte nem kell gyorsan megállapodni, elég, ha viszonylag hamar eredményre jutnak, ily módon ugyanis a kormány fontosabb dolgokra tud összpontosítani. Szakértők, például a Morgan Stanley szerint a magyar fél amíg csak lehet, húzza a megbeszéléseket, hacsak a piaci viszonyok nem kezdenek el romlani, nem esik a forint árfolyama jelentősen, ami rákényszerítené a vezetést a szerződés aláírására.