#metoo: Hollywood első zaklatási botránya 94 évvel Weinstein előtt
Halála előtt négy nappal a fiatal amerikai színésznő, Virginia Rappe besétált a San Franciscó-i St. Francis Hotel 1219-es szobájába, hogy toalettre menjen. 1921-et írtak, a neves szálloda tele volt mulató vendégekkel – emlékszik vissza a nőről írt cikkében a The Cut.
Egy férfi csendben követte a szoba felé tartó nőt, bezárta maguk mögött az ajtót, megragadta, és az ágyra dobta Rappet, aztán rávetette magát. Ez volt az utolsó, amire a színésznő emlékezett, mielőtt elveszítette eszméletét.
Miután magához tért, Rappe nagyon rosszul volt, ezért támadója beengedte a nő keresésére indult ismerőseit a szobába. Rappe ekkor mondta el egy barátnőjének, hogy a szobában tartózkodó Roscoe „Fatty” Arbuckle megerőszakolta. Arbuckle kora egyik ünnepelt sztárja volt, némafilmszínész, a második legjobban fizetett Charlie Chaplin után.
Rappe négy nappal a támadás után meghalt. Elszakadt a húgyhólyagja, amikor Arbuckle rávetette magát. A férfit szándékos emberölésért letartóztatták.

A sajtó azonnal rávetette magát a történetre. Arbuckle-t ízekre szedték a fényűző, hedonista életmódja miatt. Hollywood akkor már régen a gondtalan, gazdag élet szimbóluma volt, Arbuckle pedig ennek megtestesítője, a rothadó fa rothadó gyümölcse. A bulvárlapok hosszasan értekeztek a filmes világban zajló orgiákról és a montanai szenátor, Henry Myers is többször emlegette Hollywood erkölcstelenségét. A lapok felemlegették Arbuckle nagyképű nyilatkozatait, amikben luxus villájával és óhaját leső szolgák sokaságával nagyzolt. Azt is kiderítették, hogy a színész morfium függő volt, és többször megcsalta feleségét.
Arbuckle borzalmas tette mozgósította a nőket, akik százával jelentek meg a bíróság előtt, hogy együttérzésüket fejezzék ki az elhunyt Rappe-pel, és megbizonyosodjanak arról, a férfi elnyeri méltó büntetését. Abban az időben ez a fajta kiállás óriásinak számított, a filmipar pedig kénytelen volt lépni. Csakúgy, mint nemrég Harvey Weinstein esetében, leállították Arbuckle filmjeinek gyártását, a mozik pedig országszerte bojkottálták azokat a produkciókat, amelyekben szerepelt.
A bírósági tárgyaláson a védelem előrántotta a sajnos ma is megszokott mocskos húzásokat. Azt akarták bemutatni, hogy Rappe nem volt szentéletű, bizonygatták, hogy számos abortuszon esett át, mentálisan nem volt beszámítható, iszákos volt, aki részegen többször is levetkőzött mindenki előtt. Az egyik filmes cég, az Associated First National Pictures odáig ment, hogy azt javasolta, inkább Rappe filmjeit kellene kitiltani a mozikból.
Arbuckle a tárgyalás során két különböző verziót adott elő az estéről. Az egyik szerint Rappe egy-két pohár után „hisztérikus” lett (ez az a jelző, amit akkoriban előszeretettel használtak a nőkre, hogy bolondnak és beszámíthatatlannak minősítsék), majd közölte, hogy nem kap levegőt, ezért elkezdte levetkőztetni. Ezután két másik nővel együtt felvitték a 1219-es szobába, majd a nők vetkőztették le teljesen. – Sosem maradtam egyedül vele – állította.

Később kénytelen volt megváltoztatni vallomását, mert senki sem támasztotta alá a nevetséges állításait. A második verzió szerint már úgy talált rá a Rappe-ra a szobában, hogy a nő hányt, valószínűleg elszakadt hólyagja miatt. Ez sem állta meg a helyét, mert senki nem talált hányásra utaló maradékot a szobában, az orvosszakértők szerint pedig egy spontán hólyagszakadás bekövetkezte valószerűtlen. Az egyik tanú, aki bemehetett a szobába Rappe megtámadása után, azt vallotta, hogy a nő elmondta neki, Arbuckle azzal az ígérettel hívta meg a buliba, hogy valami nagy, a karrierjét megváltoztató szerepről akar vele beszélgetni.
Mindezek ellenére a férfit több, eredmény nélkül záruló tárgyalás – két döntésképtelen esküdtszék – után végül felmentették a vádak alól. Sőt! A harmadik tárgyalás esküdtjei fontosnak tartották egy bocsánatkérő nyilatkozat felolvasását is, amelyben az állt, hogy a „Felmentő ítélet is kevés Roscoe Arbuckle-nek, mivel borzalmas igazságtalanság érte”.
Bár a férfi filmjeit újra vetíteni kezdték, a társadalom megosztott maradt, Arbuckle pedig szép lassan eltűnt a süllyesztőben. Az áldozatról hamar elfeledkeztek. Pár évtizeddel később még belerúgtak egyet, amikor egy országos lapban megjelent cikk megemlékezett róla mint a „prostituáltról”, aki a túlságosan aktív szexuális életével halált hozott saját magára.
Azzal nem sokan foglalkoztak, hogy a Chicagóban 1891-ben született Rappe nemcsak saját lábán megélő színésznő, de ruhatervező is volt, aki az első világháború alatt megalkotta a szimbolikus, galambszárnyakat formáló kalapot. – A ruhák és öltözködés befolyásolják az agyunkat. Miért hordanánk katonai kabátot, ha a békében hiszünk? – nyilatkozta korábban a Reno Evening Gazette-nek.