Mentsük meg a kórházakat!

Újból napirendre került az egészségügy katasztrofális helyzete. Nincs vagy kevés a pénz, forráshiány, összeomlás szélén az intézmények, éhségsztrájk...

Az orvosok szerint a „politika” nem tud megegyezni az ő finanszírozásukról. Álságosak ezek a kijelentések a tavalyi népszavazás fényében. Láthattuk Éger Istvántól és más orvosoktól is, hogy milyen buzgón segítettek az Orbán-csapatnak szétverni az egyébként racionális és működőképes kórházi „reformot”.

Az egészségügy problémái nem új keletűek. Idéznék egy korábbi Orbán-érvet a rendszer „gyógyítására”: „...eddig leginkább a pénzügyi megszorítások kényszere idején irányult figyelem az egészségügyre. Nem véletlenül, hiszen mind ez idáig a gazdaságot kellett állandó sürgősségi ellátásban részesíteni. Ha azonban a gazdasági növekedés a tervek szerint alakul, a pénzügyi egyensúly stabilitásának megbomlása nélkül lehet jelentős forrásokkal megtámogatni az egészségügy reformját.” Tehát a támogatás forrását a gazdaságnak kell megteremtenie, foglalta össze a lényeget az aktuális miniszterelnök egy orvosszakmai rendezvényen 2000 tavaszán. (Népszabadság, 2000. március 31.)

Reális helyzetértékelés, nem is követte sztrájkfenyegetőzés, pedig a beígért támogatások is elmaradtak. Frajna Imre azzal indokolta, hogy a családtámogatások rendszerének, az oktatásnak nagyobb szüksége van a pénzre.

A doktor urak biztosan emlékeznek ezekre az időkre is, valamint az elmúlt év népszavazási őrületére, aminek következtében (előre láthatóan) 80-100 milliárdtól estek el az intézmények.
Két javaslatom van a most újból „kampányoló” orvostársadalomnak:
– állítsák vissza a kórházi napidíjat;
– vagy az állítólagos 300 milliárdos csúszópénzből csurgassanak vissza az intézményekbe.

Továbbá a figyelmükbe ajánlom Szapáry György közgazdásznak, Orbán Viktor tanácsadójának a véleményét, akinek válságkezelő elképzelései ellentétesek a Fidesz „hivatalos” álláspontjával. (HVG, 2009. július 18.) Korábban javasolta a magánszektor erősítését, a kórházi ágyak csökkentését, vizitdíjat. Véleménye azóta sem változott. Már csak azt kellene eldönteni, ki gyógyítsa a „beteget”. A szélhámos kuruzsló, vagy a szakorvos?

Szalay Piroska
Győr