Megtalálták a legrégibb festett etruszk sírt
A rajzok egyelőre még kivehetetlenek, de a színtöredékek, amelyeket az idő csodás módon megkímélt, elmesélik majd az eddig feltárt legrégibb festett etruszk sír történetét.
A 2700 éves sírt a torinói egyetem régészei tárták fel Tarquiniában, Lucumoni temetőben. A remekbe szabott „nagy színes cumulus” minden bizonnyal egy magas rangú személyé, királyé, vagy királyi család tagjáé, esetleg egy dúsgazdag görög eredetű kereskedőé. Előkamráját piros és alabástrom-fehér kontúrral feketére festették.
A figurákat egyelőre nem sikerült azonosítani: mintha előbukkanna egy-egy állat, máshol pedig egy istenség primitív, mégis lenyűgöző hatású rajzolata. Ráadásul a festmények Etruriában eddig ismeretlen technikával alapozott falra készültek. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a Földközi-tenger keleti részéről, például Ciprus szigetéről érkezhettek a mesterek.
Az építmény, amelynek átlója 1,40 méter legalább 200 évvel korábbi, mint az eddig legrégebbinek tartott Leopárdos sír. Az Alessandro Mandolesi vezette régészek eddig csak az előkamrát tárták fel, de nem állnak meg itt, mert alatti újabb csodákra számítanak. A kutatáshoz azonban szponzorra lesz szükségük, mivel a további munkálatok legalább 50 ezer euróba kerülnek. Ki tudja, talán ez az összeg nem is olyan nagy egy felbecsülhetetlen érték feltárásához.
