Megindulnak az eljárások Magyarország ellen
Kedden megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság azokban a témában, amelyben a testület már korábban is kifejtette az aggályait. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint a jegybank ügyében, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége kérdésében kezdődik eljárás.
A BruxInfo úgy értesült, hogy bár a biztosi testület erről csak a kedd délutáni, strasbourgi ülésén hozza meg a hivatalos döntést, de a jogi szolgálatok befejezték a jogszabályok vizsgálatát, és megerősítették a Bizottság korábbi felvetéseit. Továbbra is három „magyar ügy” van a brüsszeli testület asztalán. Prioritást élvez a jegybanktörvény, amellyel kapcsolatban Brüsszel már korábban kifejtette, hogy a december 30-án elfogadott jogszabály nem garantálja teljes mértékben a nemzeti bank független működését a politikától. A jegybanktörvény több pontját is bírálja a Bizottság, ezek egy része az elsődleges jogot (az EU Alapszerződésének 130. cikkét sértheti). Ez a rendelkezés tartalmazza a tagállami központi bankok függetlenségének követelményét.
Vannak azonban a jegybanktörvénynek további paragrafusai is, amelyek viszont másodlagos jogba ütközhetnek. A
A testület tehát a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése, az igazságszolgáltatási rendszer átszervezése, és az adatvédelmi biztosi pozíció megszüntetése, valamint egy új adatvédelmi hatóság felállítása miatt indít kedden kötelezettségszegési eljárást, egyelőre ez esetben sem lehet még tudni, hogy hány eljárást is jelent mindez összesen.
Egy bizottsági forrás hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer átszervezésével nem az átalakítás ténye problémás, hiszen az minden országnak belügye. „Az viszont már európai ügy, ha az átszervezés diszkriminatív” – mondta a szakértő, és a testület gyanúja szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Bírósági Hivatallá alakítása, és a Legfelsőbb Bíróság átkeresztelése Kúriává, mégpedig jelentős hatásköri átrendezés után, diszkriminatív lehet. A megszűnt szervezetek vezetőjével, valamint a december 31-én megszűnt mandátumú adatvédelmi biztosi pozícióval kapcsolatban azt kifogásolja az Európai Bizottság, hogy az átszervezések miatt ők nem tölthetik ki a korábban az Országgyűlés által megszavazott hatéves mandátumukat.
Navracsics elismerte
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint várhatóan három esetben kötelességszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság kedden: a jegybank ügyében, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége kérdésében. „Igen én is úgy tudom, hogy három esetben megindul a kötelességszegési eljárás” – válaszolta a kormányfő helyettese kérdésre válaszolva az M1 Ma Reggel cím műsorában kedden. A közigazgatási és igazságügyi miniszteri tisztet is ellátó Navracsics Tibor azt mondta, hogy hétfőn beszélt telefonon Viviane Redinggel, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság EU-biztosával. Az eljárás által érintett három témáról ejtettek szót: az egyik a jegybanktörvény, a másik az adatvédelmi hatóság vezetője függetlenségének erősítése, a harmadik pedig a bírák, ügyészek, közjegyzők nyugdíjkorhatára volt - ismertette.
Navracsics Tibor az eljárás menetéről azt mondta, most kezdődhet egy olyan szakmai vita, elvezethet esetleg egy jogszabály-változtatáshoz vagy a második szakaszhoz, az Európai Bírósághoz. Utóbbi azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak dűlőre jutni egymással, akkor a bíróságtól várják a döntést. Most úgy látja, a jegybanktörvény és az adatvédelem ügyében közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben „érdemi szakmai vita van” - válaszolt a politikus arra a kérdésre, hogy eljutnak-e az ügyek a bírósági szakba vagy módosítják a törvényeket. Arra a felvetésre, hogy a bizottság kifogásolja, hogy az átszervezés miatt nem tudja kitölteni mandátumát az adatvédelmi ombudsman, Navracsics Tibor azt mondta: egy új intézmény jött létre, és az eddigi adatvédelmi ombudsman több fórumon többször kijelentette, hogy nem vállalna az új struktúrában vezető szerepet. Ezt úgy értelmezték, hogy nem kíván részt venni a jövőbeni munkában - mondta az MTI szerint.
Ha a bizottság azt kéri, hogy a jegybanktörvényből vegyék ki a miniszterelnök által kinevezett alelnökről szóló részt, akkor tárgyalni fognak erről is. A kormány "abszolút nyitott" ebben az ügyben is, de a bizottságnak is látnia kell, hogy nekünk is vannak praktikus szempontjaink - fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte legitim érv, hogy a kormányzati politikának is legyen beleszólása a jegybank működésébe, továbbá a miniszterelnök által kinevezett alelnök mellett az MNB-nek van még két alelnöke és elnöke is. Az Európai Bizottság egy múlt héten kiadott közleménye szerint arra készül, hogy kedden "alapos jogi elemzésen alapuló", "megfelelő" döntéseket hoz azokkal a nemrégiben született magyar jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek uniós joggal való összhangját illetően aggodalmak merültek fel.
Hitelfeltétel?
A Bizottság kitart amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban további garanciákat kell kapnia Brüsszelnek, enélkül nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság között egy készenléti hitelkeretről. Egyelőre nehéz megítélni, hogy pontosan milyen mélységű garanciákat szeretne az EU: a törvény módosításához ragaszkodik a testület, vagy egy ezzel kapcsolatos ígéret is elég számára? Egyelőre úgy tűnik, hogy a Bizottság nem ragaszkodik ahhoz, hogy egy minden tekintetben megfelelő, és már elfogadott törvény legyen a feltétele a tárgyalások elindulásának, „de rendkívül erős jelzéseket kérünk arra, hogy a kormány módosítani fogja a jogszabályt” – fogalmazott a BruxInfónak egy bizottsági tisztviselő. A portál egy EU-forrása azt mondta, kizártnak tartja, hogy a kedden küldendő hivatalos értesítésre olyan magyar válasz érkezzen, amely megnyugtatja Brüsszelt, szerinte tehát a jegybanktörvény ellen indítandó kötelezettségszegési eljárás mindenképpen el fog jutni a második szakaszba. Megerősítette, hogy az igazságszolgáltatással és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos kifogások tisztázása nem előfeltétele a nemzetközi pénzügyi tárgyalások megkezdésének.
