Megélhetési költségek 2000 éve és ma
Kicsi, de annál izgalmasabb kiállítás látható a londoni British Museumban „Megélhetési költségek a római kori és napjaink Britanniájában” címmel. Milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket találunk az ókori és napjaink megélhetési kiadásaiban? Hány as volt egy fél kiló kenyér? Mennyibe került a fürdőbelépő? Ki mennyit keresett? Az összehasonlító kiállítás ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ az érdekes régészeti leletek bemutatása mellett.
2000 évvel ezelőtt, amikor Britannia római provincia lett, először kövezték le a városokat és az erődítményeket összekötő utakat és a szigetország bekapcsolódott az ókori Római Birodalom vérkeringésébe. Ahogy kinyílt a világ, számos új termék, étel, szokás és ideák jutottak el a brit háztartásokba. Ezeket a változásokat mutatja be a kiállítás a fizetések, ingatlanok, élelmiszer, ruházkodás, szerencsejáték, fürdőzés és még számos foglalatosság ókori és mai árainak összehasonlításával.
Kiderült, az ókorban egy átlagember számára elérhetőbb volt ingatlanhoz jutni, mint napjainkban, kevesebbet kellett költenie, ha szórakozni akart, viszont élelemre, ruhaneműre – amelyek ma viszonylag olcsóak – a fizetéséhez képest arányaiban sokkal többet kellett fordítania, mint napjaink Angliájában.
A kiállítás bámulatos régészeti leleteket mutat be a római kori Britanniából. Bronzból, csontból készült figurákat, játéktáblákat és kockákat, a só és a bors használatának bizonyítékát, valamint rengeteg arany, ezüst és bronz pénzérmét. Az érméket a mai modern megfelelőjükkel párhuzamosan láthatjuk, ami így még izgalmasabbá teszi az élményt és szinte kézzel fogható közelségbe hozza az ókort.
Természetesen nehéz átszámolni, hogy mennyit érnének napjainkban az ókori pénzérmék, de számos kalkuláció szerint az i. sz. I. században egy bronz sestertius körülbelül a mai 20 pennynek felel meg. Egy fél kiló kenyér ¼ sestertius-ba került, vagyis 5 pennybe. Az egyszerűbb emberek megélhetéséhez havi 60 sestertius-ra volt szükség, vagyis mai áron számolva havi 12 fontra. Egy tunika 15 sestertius-t kóstált, egy fél liter jobb fajta borért akár 30 as-t kellett adni, viszont fürdőzni már ¼ as-ért lehetett. (A mai Bath belépője 12,5 font felnőttek számára.)
A régészeti leletek bizonyítják, hogy számos import élelmiszercikket – déligyümölcsöt, fügét, olívaolajat – fogyasztottak az ókori britek, ám ezek a termékek már sokkal drágábbak voltak a szállítási költségek miatt. Egy liter olajért akár 8-12 sestertius-t is elkértek, ami egy korabeli napszámos három napi keresete volt.
Persze a jobban keresők fizetését már denarius-ban számolták, ami a legkisebb pénzegység (as) tizenhatszorosának felelt meg. Egy titkár havi 15 denarius-t vitt haza, egy tanár 12-t, egy haruspex (jövendőmondó) havi 10-et keresett, míg – nem meglepő módon – egy legionárius katona havi zsoldja akár 300 denarius-ra is rúghatott. A magas tisztséget betöltő személyek havi jövedelméhez pedig még két-három nullát kell hozzátennünk.
Ellentétben napjainkkal, amikor a sportesemények, koncertek, fesztiválok belépőjegyeit meglehetősen borsos áron kapni, Róma ügyelt arra, hogy a nép ingyen szórakozhasson s a császár így szerezhessen népszerűséget magának.
Hogy a keresetéből ki mennyit játszott el például az igen népszerű, 64 mezős, egyfajta ókori sakkon, a ludus latrunculorum (a tolvajok játéka) táblajátékon, arról nincsenek pontos adataink...
A számtalan összehasonlító adatot tartalmazó, informatív és szellemesen elrendezett kiállítást csak ajánlani tudjuk a témára fogékony emberek számára, s útban hazafelé oszthatunk-szorozhatunk és eltöprenghetünk azon, hogy mikor volt drágább az élet: az ókorban vagy napjainkban?
A kiállítás április 25-ig tart nyitva.
British Museum
Great Russell Street
London
WC1B 3DG
Nyitva naponta: 10.00–17.30
Belépés ingyenes
