Matolcsy tervei a közszférával

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter napirend előtt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén sejtetni engedte, hogy a közszférában a kormány tízszázalékos létszámleépítést és a közszféra dologi költségeinek ötszázalékos csökkentését tervezi.

Komolyabb államigazgatási ismereteket igénylő elemzés helyett csak egy egyszerű, de alapvetően meghatározó momentumra hívom fel a figyelmet. A vezetési szintek és a vezetői létszámok kérdésére.

Ennek függvényében még érdekesebb megvizsgálni Matolcsy úr sejtetését: hogy mit is jelent a létszám- és a költségcsökkentés.

Az előző kormány idején megkezdődött az úgynevezett regionális irányítási szint bevezetése, amelynek együtt kellett volna járnia a megyei fokozatos felszámolásával. A legtöbb helyen azonban ez a politikai ellenállás és a tutyimutyiság miatt legfeljebb formálisra sikerült. Ahol létrejött, ott is a kirendeltséggé „lefokozott” hivatalok vezetői posztjait csak igen lassacskán szüntették meg.

Most, hogy eljött a fülkeforradalmi kormány, az első intézkedései között szerepel a megyei rendszer visszaállítása. Ami ugye már szám szerint is mintegy megháromszorozódás, de hozzá kell tenni, hogy a regionális szint érintetlenül hagyása mellett történik mindez.

S még nincs megállás, hisz közismert, hogy nagyjainknak szándékában áll visszaállítani a nyolcvanas évek elején megszüntetett járási rendszert, amely nyolcvan-egynéhány járást jelentett.

Na mármost! Ha a teljes apparátuson összességében tízszázalékos létszámot és öt százalék dologit akarnak spórolni, az érdemi funkciókat ellátók körében ennél lényegesen nagyobb „ritkítást” kell végrehajtani, hogy kitermelődjön az igen nagy mennyiségű vezetői poszt, amit az új rendszer szükségessé tesz.

Úgy is feltehetném a kérdést: hány pedagógust, egészségügyi alkalmazottat, „tanácsi” ügyintézőt és más „ügyfelekkel” foglalkozó dolgozó talpára kell útilaput kötni, hogy a tervek is meglegyenek, és a csókosoknak is legyen elég pozíció?

Róna György
E-mail