Maradunk Afganisztánban
A NATO 2014 végén véget vet harci tevékenységének Afganisztánban, de kiképzői továbbra is maradnak az országban. A szövetség valamennyi tagja valamilyen módon részt vesz majd ebben a munkában, közölte Anders Fog Rasmussen, a NATO főtitkára. Fel is kérték már erre a tagállamokat, hat ország jelezte eddig részvételét.
Rasmussen csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy a NATO stratégiája és menetrendje a legújabb afganisztáni Nyugat-ellenes megmozdulások ellenére változatlan: az ország biztonságáért vállalt felelősséget 2014 végéig fokozatosan átadják az afgánoknak. Már jelenleg a lakosság 75 százaléka olyan területeken él, ahol nincs jelen a NATO. Soha nem is tervezték, hogy külföldi csapatok tartósan az országban maradjanak: azok azért érkeztek, hogy segítsék az afgánokat. Az ország fegyveres erői már 352.000 főt számlálnak, kiképzésük színvonala a NATO segítségével fokozatosan javul. A főtitkár szerint a NATO-csapatok kivonása után a tálibok és más felkelők helyzete sokkal nehezebb lesz, hiszen akkor már nem állíthatják, hogy külföldi hódítók ellen harcolnak, hiszen saját honfitársaikat támadják.
A főtitkár szólt arról, hogy nagy gondot jelentenek afgán katonák támadásai a szövetségesek ellen, hiszen az ilyen merényletek a két fél közötti bizalmat fenyegetik. A NATO most szigorúbban jár el az afgán katonák toborzásánál és erősíti a felderítést. A merényletek mögött néha személyes indulatok, néha pedig a tálibok állnak, mondotta.
A nyugati csapatok kivonása után az országban maradó kiképzők védelméről megfelelően gondoskodnak majd. Nem eldöntött még, milyen létszámú lesz ez a misszió, ez nagymértékben attól függ, milyen lesz a biztonsági helyzet 2014 végén. A szövetség miniszterei októberben tárgyalnak erről először és a főtitkár 2013 júniusára várja a döntést. A kérdésre, hogy az ISAF valamennyi jelenlegi tagjának (köztük Magyarországnak – a szerk. megj.) részt kell-e majd vennie ebben a misszióban, Rasmussen kijelentette: „A szövetségesek valamilyen formában valamennyien részt vesznek, már csak azért is, mert az új misszió támaszkodik majd vezetési szerkezetünkre, közös létesítményeinkre. Fel is kértük tagállamainkat a részvételre, hat ország ezt már jelezte is.”
A főtitkár egyébként ismételten hangsúlyozta: Szíria bonyolult politikai, vallási, etnikai helyzete miatt egy katonai beavatkozás beláthatatlan következményekkel járna, ezért ott politikai megoldást kell keresni.
