Magyarország vitában áll az EU-val
Amióta Orbán Viktor miniszterelnök hivatalba lépett, számos összetűzés volt Magyarország és az Európai Bizottság között. Ezeket tekinti át a Die Presse – az APA hírügynökség alapján. A lap egy nappal később kommentárban foglalkozik a témával. Az alábbiakban ismertetjük a két cikket.
Orbán Viktor jobboldali konzervatív miniszterelnök 2010. évi hivatalba lépése óta Magyarország újra és újra összetűzésbe kerül az Európai Bizottsággal. Brüsszel őrködik az Európai Szerződés betartása felett. A Bizottság úgy látja, hogy a kormányzó többség által a Magyar Országgyűlésben elfogadott törvények egy része megsérti az európai szerződések szellemét és írott szövegét, valamint szembe megy az európai értékrenddel.
A Bizottság szerződésszegési eljárást indított Magyarország ellen a 62. életévüket betöltött bírák kényszernyugdíjazása miatt, illetve az adatvédelmi megbízott feletti felügyeleti jog parlamentről a kormányra történő átruházása miatt. A brüsszeli hatóságok a nagymértékű telekommunikációs-adó, a kiskereskedelmet sújtó különadó, valamint a munkavállalóknak nyújtott adókedvezményt jelentő élelmezési- és üdülési csekkek új rendszere miatt további eljárásokat indítottak. Ezeken a területeken a külföldi vállalatok magyar vállalatokkal szembeni hátrányos megkülönböztetését látja a Bizottság.
A Bizottság megszüntette az új jegybanki törvénnyel kapcsolatos eljárást, amely eredetileg veszélyeztetve látta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét. A törvény módosításai azonban eloszlatták a brüsszeli aggodalmakat.
Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta az EU-ban eljárás folyik Magyarország ellen a deficitre vonatkozó szabályok megsértése miatt. Eddig még az Orbán kormánynak sem sikerült az ország elleni eljárás felfüggesztése. Sőt, tavasszal még azzal fenyegette Brüsszel Magyarországot, hogy megvonja tőle a kohéziós alapok egy részét. Bár ez a nyár folyamán lekerült a napirendről, a fenyegetés ismét elővehető, ha Budapest nem tesz meggyőző erőfeszítéseket a költségvetési hiányának a csökkentése érdekében. (APA)
Die Presse, 2012.11.06. (online 13.15)Félrevezető hatalmi érzés
Az EU-nak be kell avatkoznia, ha egy olyan állam, mint Magyarország, megszegi a közös szabályokat – írja Anna Gabriel kommentárjában.
Magasra emelte a tétet, és mélyre zuhant: a Magyar Alkotmánybíróság után most az EuGH is teljesen jogosan elfogadhatatlannak ítélte a bírák idő előtti nyugdíjazásáról szóló orbáni törvényt.
A jelentős parlamenti többségtől függő teljhatalom csalóka érzése csábította a magyar miniszterelnököt a sokat vitatott alkotmányreformra. Ezt a számlát azonban a gazda beleegyezése nélkül csinálta. A Bizottság három szerződésszegési eljárást indított Budapest ellen. Minden oka megvolt rá: egy államközösség tagjaként Magyarországnak tartania kell magát a szerződésben rögzített szabályokhoz.
Az unió döntéshozói számára is tanulságosnak kell lennie ennek az esetnek: a Bizottságnak és a tagállamoknak alaposan oda kell figyelniük, hogy a 27 tagállam kormányai miként tartják be a szerződést. A csatlakozásra váró jelöltek tagságra való érettségét szigorúbban meg kell vizsgálni. Csak így lehet nagyobb nyomást gyakorolni az érintett országokra annak érdekében, hogy rendet teremtsenek az igazságszolgáltatási- és jogi rendszerükben.
Bizonyos: számos területen megkérdőjelezhető az EU beavatkozása a nemzeti ügyekbe. Amikor azonban a demokrácia és a jogállam van veszélyben, akkor a rendreutasítás nem csupán jog, hanem kötelesség is.
(Die Presse, nyomtatásban: 2012.11.07.)Fordította: dr. Gonda László
