Magyarország kissé meghátrált
A lengyel sajtóban a Rzeczpospolita című konzervatív napilap brüsszeli tudósítójának jelentése alapján számolt be Thornbjorn Jagland, az ET főtitkárának sajtótájékoztatójáról, amely a magyar média- és bírósági ügyekkel foglalkozott. Anna Slojewska írásának címe: Magyarország kissé meghátrál az európai nyomás alatt.
Az írás szerint az Európa Tanács megdicsérte Magyarországot a bírósági rendszerben és a médiajogban végrehajtott változtatásért. A gyakorlatban – jegyzi meg a szerző – Orbán Viktor mégis a pártérdekek szerint oszthatja el az állásokat.
– Az európai intézmények erősek. A jogi kötelezettségeket be kell tartani és a magyarok a mi javaslatainkra alapvető változtatásokat hajtanak végre – mondta Brüsszelben az újságírókkal való találkozóján Jagland.
Amikor 2011-ben Orbán miniszterelnök kétharmados parlamenti többségét kihasználva mélyrehatóan átalakította a magyar jogrendet, kritikák tömege érte. A jogszabályok egy részét, például a központi bankot, vagy az adózást érintőt megkérdőjelezhette az Európai Bizottság. A törvények egy másik részénél azonban tanácstalan volt az EU, mert nincs kompetenciája a bíróságok vagy a média ügyében. Itt lépett be az Európa Tanács, amely az Emberi Jogok Európai Konvenciójának őrzője. Pontosan meg kellett határoznia, hogy a kritikákból melyek azok, amik a nemzetközi kötelezettségek esetleges megsértését érintik, és melyek, amik politikai értékelések. Ezért a végleges értékelés kissé felborítja ugyan az egyensúlyt a magyar bírósági rendszerben vagy a médiában, de nem csökkenti Orbán hatalmát – emeli ki a szerző.
A piacon uralkodó hatalom, a média tanács, továbbra is Orbán jelöltjeiből áll majd. – Nem tehetünk semmit, ilyen a párttöbbség. Nem erőszakolhatunk a magyarokra olyan normákat, amelyeket más országokkal szemben nem alkalmazunk – magyarázta a helyzetet Jagland.
A legfontosabbnak az Európa Tanács a média tanács és a bírói rendszer vezetőit érintő változtatások ígéretét tartja – ezeket a személyeket csak egy hivatali időre fogják választani. Továbbra is ellentmondásos marad a bírók nyugdíjkorhatárát érintő szabályozás, amely azt szolgálta, hogy a kormány számára nem megfelelőektől megszabaduljanak. A magyar Alkotmánybíróság ugyan alaptörvény-ellenesnek ítélte, de a kormány nem siet a nyugdíjba küldött bírókat visszahelyezni eredeti munkahelyükre – írja a Rzeczpospolita.
