Magyar válságkezelő recept is szóba került a súlyos költségvetési hiánnyal küzdő Németországban

A német alkotmánybíróság döntése súlyos kihívás elé állította a német kormányt, múlt heti döntés ugyanis kimondta, hogy az egyes, költségvetésen kívüli alapok forrásait csak az eredeti célokra lehet fordítani, nem lehet más alapokba korlátok nélkül átcsoportosítani. Az ítélet alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány zöld programra szánt pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó tervét. A döntés értelmében mintegy 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd a német kormány.Mindez nemcsak az energia, az ipar és a mikrochipek támogatását veszélyezteti, hanem szélesebb körű gazdasági kezdeményezésekre is árnyékot vet. – írja a Portfolio. 

A német kormány már vészhelyzet kihirdetésén is gondolkodik. 

A bírósági döntés rávilágít Olaf Scholz kancellár koalíciójának sebezhetőségére, amely nagymértékben támaszkodott a különalapokra ambiciózus éghajlati és ipari programjának finanszírozása érdekében. A Covid sürgősségi alapból 60 milliárd euró átcsoportosítására tett erőfeszítések meghiúsultak, ami alternatív finanszírozási lehetőségek kétségbeesett kereséséhez vezetett. A kormánypártok közötti nézeteltérések tovább nehezítik a feladatot: Christian Lindner pénzügyminiszter ellenzi az adóemeléseket, a szociális kiadások csökkentése pedig a szociáldemokraták és a zöldek ellenállásába ütközik.

A 200 milliárd eurós energiaár-fék, amelyet az orosz gázszállítások tavalyi leállítására válaszul hoztak létre, most bizonytalansággal néz szembe, mivel a közelgő energiatámogatásokra szánt stabilizációs alap egy része veszélybe került. A törvényhozók kedden jogi szakértőkkel közmeghallgatást tartanak, hogy felmérjék a következményeket, de Friedrich Merz ellenzéki vezető azt fontolgatja, hogy jogi úton támadja meg a 200 milliárd eurós alapot. Steffen Hebestreit kormányszóvivő megerősítette, hogy minden különalapot vizsgálnak.

A lehetséges megoldások, mint például a vészhelyzet kihirdetése vagy az adósságfék reformja, sajátos bonyodalmakkal és kockázatokkal járnak. Habeck kiemelte a magas energiaköltségek gazdasági áldozatait, és figyelmeztet Németország zöld átállásának és általános gazdasági fejlődésének károsodására. A pénzügyi válság túlmutat a szövetségi kormányzaton, és hatással van azokra a tartományokra, amelyek külön pénzeszközöket használtak fel az infrastruktúra és a zöld átmenet támogatására. Ha a döntést jogellenesnek ítélik, az súlyosbíthatja a tartományok pénzügyi kihívásait, és tovább súlyosbíthatja a koalíció gondjait.

A tét nagy, mivel a támogatási programok, az iparágak villamosenergia-költségének csökkentése és a chipgyártóknak tett ígéretek a tét. Bizonytalanság fenyegeti a német vasúthálózat korszerűsítésének és más kritikus fontosságú projektek finanszírozását, amelyeket az éghajlat-változási alapból kellett volna támogatni.

Alexander Thiele alkotmányjogász – aki a kormányt képviselte a bírósági perben – utalt rá, hogy az ítélet alapján a különalapok mind szövetségi, mind tartományi szinten jogellenessé válhatnak. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy néhány szervezetet ez nem tántorít el, amit az is bizonyít, hogy a berlini városvezetés kifejezte érdeklődését, hogy 80 millió eurót fektetne be egy nagysebességű mágneses lebegővasút-projektbe, amely a különalapból származik.

(Kiemelt képünkön: Olaf Scholz német kancellár 2022. február 22-én, Berlinben. Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)