Magyar kitüntetések a gyűlöletért
Az idei március 15-i magyar kitüntetéseknek nem csupán a nagy európai lapokban volt visszhangjuk, de a legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza is kommentárt szentelt az ügynek. Az anyag „Magyar kitüntetések a gyűlöletért” címmel jelent meg.
Dawid Warszawski szerint a magyar hatóságok a nemzeti ünnepen számos kitüntetést és érdemrendet adtak át szélsőségesen jobboldali xenofóboknak, antiszemitáknak és a cigányok elvadult ellenségeinek. Magyarországon kétszer egy évben adnak át magas állami kitüntetéseket arra érdemes személyeknek, s idén a díjazottak listája különösen gazdag volt.
Ezen a listán előkelő helyen szerepelt az a Szaniszló Ferenc, aki az egyik legjelentősebb újságírói díjat, a Táncsics Mihályról elnevezettet vehette át. Ez az újságíró az Echo TV-ben műsorában a romákat majmoknak nevezte, és kétszer megbüntette már a médiahatóság félmillió forintra szavaiért. Más szakmai eredménye nem ismert, hacsak nem számítjuk az olyan kijelentéseket, amelyek szerint ha a kozmoszból idelátogatnak a Földre, az emberekkel magyarul fogják megértetni magukat, vagy a saját maga „antiszemét” meghatározása. Dawid Warszawski megmagyarázza a lengyel olvasóknak, hogy ez nem antiszemitát jelent, mert a szemét szó nem azonos a szemitával magyarul, ezért lefordítja pontosan, hogy Szaniszló szerkesztő úr a szemetet ellenzi, amelytől meg óhajtja tisztítani Magyarországot.
Díjat kapott az a Bakay Kornél is, aki „bebizonyította”, hogy Jézus nem volt zsidó, hanem pártus herceg. Nem új az ő tétele sem, már a hitlerista tudósok is ezt hangoztatták, de ez nem csökkenti Bakay érdemét, hiszen visszahozta ezt a mai köztudatba.
Aranykeresztre szolgált rá Petrás János a neonáci Kárpátia együttesből, aki a Magyar Gárda himnuszát szerezte, s aki a romák által lakott városokat a „bűnözés melegágyának” tartja.
Ugyanakkor Széchenyi-díjat kapott a kiváló zsidó szociológus, Kovács András is, akinek számos kiemelkedő munkája van a jelenkori magyar antiszemitizmus témakörében. Ki merné tehát azt állítani, hogy a kitüntetéseket a szélsőjobbos, rasszista sarlatánoknak adták? – teszi fel a kérdést a kommentár.
Széttárhatjuk tehát a karunkat, és nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar kormány saját magát hozza szégyenbe, és magát teszi nevetségessé – írja Warszawski, hozzátéve, hogy a Táncsics-díj egyes korábbi kitüntetettjei nem így gondolják, mert tiltakozásuk jeleként visszaadták kitüntetésüket. Csak sajnálni lehet, hogy Kovács professzor nem találta meg a módját annak, hogy megfelelőképp visszautasítsa a díjat, amelyet ebben a társaságban kapott.
A szerző még ennél is tovább megy elemzésében. Az a dolog lényege ugyanis, hogy a fenti kérdés azt mutatja, mi vált normává a magyarok számára. A bűnözésről szóló vitákban teljesen komolyan tálalják azt a tézist, hogy létezik genetikailag meghatározott „cigány hajlandóság a bűncselekményekre”. A háború előtt ugyanígy arról beszéltek, hogy a „zsidók hajlamosak a kicsapongásra és az uszításra”. Arról is vitatkoznak, hogy a romáknak létrehozott munkatáborok vajon megfelelő megoldást jelentenek-e – a liberálisok szerint talán mégsem –, szögezi le a Gazeta Wyborcza cikke.
Az írás emlékeztet arra, hogy januárban a Fidesz alapító tagja a kormány napilapjában, a Magyar Hírlapban azt írta: „A cigányság jelentős része... nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. Ezek a romák állatok, és úgy viselkednek, mint az állatok... Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” És aki nem tudná, hogyan, Bayer Zsolt, a szerző már korábban megmagyarázta: „Aki áthajt egy cigány gyereken, megfelelően viselkedik, ha nem áll meg, hanem gázt ad.” Igaz, szavait az igazságügyi miniszter elítélte, de a Fidesz szóvivő asszonya már nem kommentálta azokat. Bizonyára nem akarta megsérteni az idei lehetséges állami kitüntetetteket.
„Ugyanakkor az a párt, amelyet Bayer segített megalapítani, a tagjai által uralt parlamentben éppen most erőltetett át egy olyan alkotmánymódosítást, amely megfosztja az Alkotmánybíróságot attól a jogától, hogy érdemben értékelhesse a törvények alkotmányosságát. Ma csak az egyetemet végzettek munkavégzési kötelezettségéről és a hajléktalanság betiltásáról van szó. Holnap azonban vonatkozhat azoknak a bűntelenné nyilvánításáról, akik áthajtanának az »embernek látszó majmokon«. Alaptalan túlzás? Én is azt mondtam volna egy héttel ezelőtt, ha valaki akkor elmondta volna nekem, kiket tüntetnek ki a magyarok március 15. alkalmából” – írta a kommentár.