Lengyelország a magyarok stratégiai partnere

A magyar házelnök már a látogatás kezdetekor kifejtette, hogy Lengyelország a magyarok stratégiai partnere Európában, és számít arra, hogy az EU-n belül a magyar-lengyel együttműködés tovább fog erősödni, például az energetikai és infrastrukturális kérdésekben. Jelezte, hogy még ebben az évben sor kerül a lengyel kormányfő, Donald Tusk budapesti látogatására.

A kétnapos hivatalos látogatás befejeztével Kövér László interjút adott Jaroslaw Gizinskinek, a Rzeczospolita című jobboldali napilap munkatársának, aki rendszeresen foglalkozik a magyar ügyekkel az újság hasábjain. Az újságíró első kérdése arra vonatkozott, hogy a jövő tavaszi parlamenti választások előtti kampány ha nem is hivatalosan, de megkezdődött, s ez mennyire hat a politikai életre. A házelnök szerint ennek nincs nagyobb jelentősége a kormány működése és a parlamenti többség által elfogadott döntések szempontjából. Kövér szerint ugyanis a 2010-es kormányváltáskor elvállalt munka java részét már elvégezték, mi több, a magyar parlament egy sajátos Guiness-rekordot állított fel: alig 3,5 év alatt 700 új jogszabályt fogadott el, az alaptörvénytől kezdve az élet minden területén, mint pl. az oktatás, a nyugdíjrendszer, stb.

Arra a kérdésre, hogy nem volt-e elsietett mindez, hiszen az alaptörvény elfogadása óta eltelt két év alatt már ötödször is módosítani kellett azt, Kövér azt felelte, hogy ezen módosítások többségére az Európai Bizottság kényszerítette az országot, például a bírói rendszer, vagy a választási kampányra vonatkozó szabályok tekintetében. „Ha alkotmányunk megváltoztatását nem kísérte volna hisztérikus atmoszféra, valószínűleg nem kellett volna ennyiszer módosítani azt” – jelentette ki a házelnök.

„Úgy vélem, vannak történelmi helyzetek, amikor alapvető átalakításokat kell véghezvinni, mert később erre nem lesz alkalom. Az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy a kommunizmus megdöntése óta eltelt 20 esztendő alatt rengeteg probléma gyűlt fel, amelyeket meg kellett oldani. És akkor arról nem is szóltam, hogy a változtatásokat – nemcsak nálunk – az általános válság is kikényszeríti” – felelte arra a kérdésre, miért kellett ennyire mélyen megváltoztatni a magyar jogrendszert.

Gizinski szerint a felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz valószínűleg a választások után is kormányon marad. Kövér László erre azt felelte, hogy akit egyszer a kígyó megmart, az a gyíktól is fél – 2002-ben a közvélemény kutatások 6-8 százalékos előnyt mutattak a Fidesz javára, mégis a szocialisták győztek. „Ha mégis beigazolódnak a felmérések és nyerünk, akkor a következő kormányzati időszak már nem lesz olyan forradalmi, mint a jelenlegi. Most még néhány változtatást végre kell hajtanunk, ha be akarjuk fejezni a választások előtt” – mondta a parlamenti elnök.

A lengyel újságíró emlékeztette nem régen tett kijelentésére Kövért, hogy baloldali kormány katasztrófa lenne Magyarország számára. A házelnök e kérdésre kifejtette, hogy a legkisebb kétsége sincs, a jelenlegi ellenzék a Fidesz által bevezetett változásokat visszavonná, hiszen erről nyíltan beszél a baloldal sok képviselője, sőt, még az alkotmányt is megváltoztatnák. És igaz ugyan, hogy ehhez kétharmados többségre lenne szükségük, de már hallani lehet, hogy módot akarnak találni ennek az akadálynak az elhárítására. „Magyarországon a baloldal és a jobboldali erők között két évtizede alapvető véleménykülönbség vn, az olyan fontos kérdésekben, mint például az állam érdekében a nagy és monopolhelyzetben levő vállalatok terheinek növelése a kisvállalatok és a családok helyett, vagy a mezőgazdaság támogatása.”

Kövér szerint az uniós intézményekkel való konfliktushelyzet is enyhült. „Megváltoztattuk az EB követelései alapján az alaptörvényt, még akkor is, amikor nem mindegyik követeléssel értettünk egyet. Néhány kérdésben tántoríthatatlanok vagyunk, s a bizottság, ha akar, forduljon az Európai Bírósághoz. Sok kérdésben kiderült az, hogy a nemzetközi intézményeknek nincs joguk diktálni, mit tegyünk a saját házunkban. És volt végül néhány olyan ügy, amely egyszerűen kitalált vád volt. Azt, hogy Magyarország kapcsolata a külső világgal javult, ha más nem, de a tény is mutatja, hogy visszavonták az Európa Tanács monitoring eljárásának javaslatát” – fejezte be a parlament elnöke.