Le Pen nem kér Zemmourból, Sarkozy Macront támogatja

Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje megválasztása esetén nem kíván az első fordulóban 7 százalékot elért radikális jobboldali Éric Zemmourral közösen kormányozni, miközben Nicolas Sarkozy volt államfő bejelentette, hogy a második fordulóban utódát, Emmanuel Macront támogatja – derült ki a két politikus keddi nyilatkozataiból.

„Éric Zemmour nem lehetőség” – mondta kedden a két nappal ezelőtti első fordulóban 23 százalékos támogatottsággal a második helyen végzett Marine Le Pen a France Inter közrádióban a megválasztása esetén kinevezendő kormányáról. „Éric Zemmour ezt nem szeretné, és én sem szeretném” – tette hozzá. A radikális megszólalásairól közismert publicista vasárnap ugyanakkor jelezte, hogy a „nézeteltérések ellenére” Le Pent támogatja a második fordulóban.

„Az első forduló kampányában végig jeleztem, hogy milyen nézeteltéréseim lehetnek Éric Zemmourral, de mindig is elismertem, minden gond nélkül, hogy ő azok táborába tartozik, akik hisznek Franciaországban”

– fogalmazott Le Pen. Arra a kérdésre, hogy a júniusi nemzetgyűlési választások előtt lehetséges-e szövetségkötés Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés és Éric Zemmour pártja, a Visszahódítás között, az elnökjelölt elmondta: „még nem tartunk itt”. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti választások az elnökválasztás eredményétől függnek majd.

Marine Le Pen annyit viszont elárult, hogy amennyiben elnöknek választják, megszüntetné a nők és férfiak közti egyenjogúságért felelős tárcát, és hat hónapra szóló feladattal megbízott államtitkársággal váltaná fel. „Nem akarok olyan államtitkárokat, akiknek soha nem kell számot adniuk a munkájukról” – mondta.

Eközben Nicolas Sarkozy volt államfő (2007-2012) a Facebookon  jelezte, hogy az április 24-i második fordulóban a vasárnap 27,85 százalékos támogatottsággal az élen végzett jelenlegi elnökre, Emmanuel Macronra szavaz. Az exelnök az utódja „egyértelmű és kétértelműségtől mentes európai elköteleződésével” indokolta döntését. Úgy vélte, Emmanuel Macron „a jelenlegi helyzetben az egyetlen, aki cselekvőképes”. Mint fogalmazott: Macronnak „megvan a szükséges tapasztalata, hogy szembenézhessen a mostani súlyos nemzetközi válsággal, amely összetettebb mint valaha”. A volt köztársasági elnök egyúttal arra hívta fel a jobboldali Köztársaságiak párt szavazóinak figyelmét, hogy „a hűség a köztársasági jobboldal értékrendjéhez” és „kormányzási kultúrájához” azt követeli meg, hogy Emmanuel Macront támogassák.

Macron azonnal reagált az eddig hallgatásba burkolódzott Sarkozy  szavaira. „Nagy megtiszteltetésnek” nevezte a volt köztársasági elnök  támogatását. Az első forduló előtt a volt elnök nem támogatta nyilvánosan a saját pártja, a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t, aki végül 4,78 százalékos eredményt ért el vasárnap. Pécresse egyébként már bejelentette, hogy Emmanuel Macront támogatja a második fordulóban.

Lionel Jospin volt szocialista miniszterelnök (1997–2002) is jelezte, hogy a második fordulóban Macronra szavaz. A két forduló közötti kampányát mindkét továbbjutott elnökjelölt a 22 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóinak megszólításával kezdte, s a megélhetési problémákat érintő javaslatokkal üzengetnek egymásnak is.  

Emmanuel Macron, akinek programjában a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelése szerepel, hétfő este a BFM hírtelevízióban jelezte, hogy kész a javasolt nyugdíjkorhatárt 64 évre csökkenteni és népszavazást kiírni róla. Az államfő kedden a keleti-franciaországi Mulhouse és Strasbourg városába látogat, ahol az első fordulót a szavazatok 35, illetve 36 százalékával Mélenchon nyerte meg.  

Az elnök – aki az első forduló előtt egyetlen nagygyűlést tartott és az ukrajnai háború miatt későn kezdte meg a kampányát –, vasárnap este óta az országot járja és az utcán, kamerák kereszttüzében vitázik a választókkal, mielőtt szombaton az ország második legnagyobb városában, a közbiztonsági problémáiról és az átlagosnál alacsonyabb életszínvonaláról ismert déli Marseille-ben tart nagygyűlést.  

Marine Le Pen eközben kedden közzétette új választási plakátját, amelyen a „minden franciáért” felirat szerepel. A szuverenista jelölt, aki megőrizné a 62 éves nyugdíjkorhatárt, az áfa eltörlésével küzdene az infláció ellen, népszavazások révén átfogó intézményi reformot, valamint a nemzeti prioritásnak az alkotmányba foglalását kezdeményezné. Ez utóbbi azt jelentené, hogy kizárólag francia állampolgároknak járnának szociális támogatások. Ezenkívül az iszlamista ideológia elleni küzdelem jegyében a muzulmán fejkendő viselését is megtiltaná a nyilvános helyeken.  

Marine Le Pen, aki az első forduló előtti kampányát a megélheti kérdésekre építette, kedden úgy vélte, hogy Mélenchon elárulta a választóit, amikor azt kérte tőlük, hogy ne szavazzanak rá a második fordulóban. Emmanuel Macron szerinte ugyanis öt éven át „antiszociális politikát” folytatott.

„Azt üzenem Jean-Luc Mélenchon választóinak, legyetek tényleg engedetlenek! Ne mentsétek meg Emmanuel Macron fejét!”

– mondta kedden Marine Le Pen szóvivője, Sébastien Chenu az LCI hírtévében, utalva a Mélenchon alapította és irányította Engedetlen Franciaország nevű pártra.

Az Ipsos közvélemény-kutató felmérése szerint a radikális baloldali tábor megosztott, 34 százalékuk várhatóan Macront fogja támogatni, 30 százalékuk feltételezhetően Le Penre szavaz, 36 százalékuk pedig valószínűleg otthon marad a második fordulóban.  Az Ifop közvélemény-kutató cég szerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban győzheti le Le Pent a második fordulóban, az Ipsos 54-46 százalékos eredményre számít.

(Kiemelt képünk: Emmanuel Macron francia elnök és szélsőjobboldali riválisa, Marine Le Pen április 11-én, 2022-ben indította el a francia elnökválasztásért folytatott utolsó két hetes küzdelmes kampányt egy olyan második fordulóban, amely a felmérések szerint szoros eredménnyel kecsegtet. Fotó: Eric Feferberg / POOL / AFP)