Le Monde: A magyar fiatalok lábbal szavaznak
„Magyarország a fiatalok kivándorlásával szembesül” című riportjában Le Monde rámutat: a fiatalok lábbal szavaznak Orbán Viktor konzervatív kormányának politikájáról, egyre többen távoznak Nyugat-Európába, hogy ott tanuljanak, vagy munkát vállaljanak. Joelle Stolz, a mértékadó liberális lap bécsi tudósítója az elvándorlás és a csökkenő demográfiai adatok összefüggésében vizsgálja a magyar társadalom közérzetét.
A KSH adatai szerint felgyorsult a kivándorlás ritmusa, 2011-2012 között 61 százalékkal nőtt a külföldre távozók száma. A célországok adatai szerint jelenleg 230 000 magyar él hazája határain kívül, az Európai Unió tagállamaiban: egyharmaduk Németországban, 20 százalék Nagy-Britanniában, 13 százalék Ausztriában, a maradék pedig Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában. A magyar média 300 000 – 400 000 távozóról beszél Orbán visszatérése, 2010 óta, a magyar lakosság lélekszáma pedig– a 2011-es népszámlálás tanúsága szerint – a 10 milliós küszöb alá csökkent.
Bár a KSH-nak nincs adata a külföldre távozottak korosztályi, nemi vagy képzettségi megoszlásáról, úgy tűnik, hogy elsősorban magas képzettségű fiatalokról van szó. A Tárki egy közelmúltbeli felméréséből kiderül, a 18-29 év közötti magyar fiatalok 50 százaléka akar külföldre költözni.
Sokak számára fordulópont jelentett az a kormányzati akarat, amely minden állami ösztöndíjban részesülő diákot arra kötelez, hogy legalább öt évig odahaza vállaljon munkát. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere nem könnyítette meg a dolgot azzal sem, hogy mentesítette a kötelezettség alól a ”legalább három gyermeket vállaló” diplomás nőket.
A kormányzat erkölcsi értékekre hivatkozó narratívája az Internet korszakának ifjúsága szemében nem nyerő, és nem hozta meg a várt sikert a házasság intézményét népszerűsítő hétvégi táncos, ismerkedést segítő állami programsorozat sem. Az Orbán-kormány számára az is gondot jelent, hogy a születések számának csökkenése mellett tömegessé vált az elvándorlás, a Magyarországnak juttatott uniós támogatásokat ugyanis a demográfiai tényezők függvényében állapítják meg. A magyar parlament május elején törvényt fogadott el arról, hogy a külföldre távozottak gyermekeit a hazai népességhez kell számítani, ha valamennyi ideig Magyarországon éltek.
Mindeközben a hivatalos propaganda a patriotizmus húrjait pengeti. Egy 2012 végén sugárzott hosszú televíziós reklám után, amelyben „menő” fiatalok azt bizonygatták, hogy milyen jó Magyarországon élni, az érettségi tételek közé olyan irodalmi szöveg is bekerült, amely a haza szépségét ecseteli. Az Összetartozás dala (Barackfa) pedig, amelyet széles körben sugároznak a közmédiumok, még a konzervatív sajtóban is kiverte a biztosítékot. Ablonczy Bálint, a mérsékelt jobboldal szócsövének tekintett Heti Válasz újságírója szerint ez a dal „tiszta őrület”, és az Orbán-kormány téved, ha azt állítja, hogy ezzel a ”nemzeti kultúrát” támogatja.
A Le Monde értékelése szerint azonban valószínűsíthető, hogy a magyar társadalom előbb vagy utóbb beveszi a „hazafias giccset”: a legliberálisabb fiatalok külföldre távozása ugyanis megnöveli az ultrakonzervatív és jobboldali szélsőségesek súlyát a társadalomban. Egy 2012-ben publikált felmérés szerint a diákok egyharmada a Jobbikkal szimpatizál, politikai preferenciáikban az újfasiszta párt áll az első helyen, megelőzve a zöldeket (LMP) és Orbán Fideszét is.
