Különálló tantárgy lesz Romániában a zsidóság története és a holokauszt
Már csak az államfőnek kell aláírnia a törvényt.
A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik Romániában „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat. A kétkamarás román parlament már elfogadta a törvénytervezetet, a hatályba lépéshez már csak az államfőnek kell aláírnia a törvényt.
A tantervet az oktatási minisztérium az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézettel közösen fogja kidolgozni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is a törvény kezdeményezői között szerepelt.
„A jelen intézkedés több, mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt. Célunk, hogy nemet mondjunk a félelemből és tudatlanságból táplálkozó manipulációra, ordas eszmékre. Remélem, hogy ez a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére”
– mondta Novák Csaba Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnöke a törvénnyel kapcsolatban. A szenátus 107 szavazattal 13 ellenében fogadta el a törvénykezdeményezést. A törvény ellenzői szerint a parlament azt a benyomást akarja kelteni, hogy a zsidóság védelemre szorul, és Románia egy antiszemita ország.
A román állam csak a kétezres évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941–44-es időszakban. Korábban Magyarország kizárólagos felelőségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában. A holokausztot túlélő romániai zsidók jelentős része a kommunista diktatúra idején elhagyta az országot. A második világháború előtt 700 ezer zsidó élt Romániában, ma ez a szám már kevesebb, mint négyezer.
(Kiemelt képünk illusztráció: A Dohány utcai zsinagóga kerítésén betekintve látható az Emanuel-emlékfa (alternatív elnevezés: Magyar Zsidó Mártírok Emlékműve), Varga Imre szobrászművész 1990-ben készült alkotása a zsinagóga udvarán, a Raoul Wallenberg Emlékparkban. A szomorúfűzfára emlékeztető emlékmű levelein a Holokauszt mártírjainak neveit örökítették meg. A fán mintegy 30 ezer levél van. Fotó: Faludi Imre / MTVA/Bizományosi)
