Közép-Európától a Közel-Keletig
A közelmúltban értek véget az immár hatodszor megrendezett Düsseldorfi Irodalmi Napok, amelyek ismét egyszer a német közönség széleskörű tájékozódási igényét tükrözték. A felolvasásokon külföldiek domináltak, köztük két magyar: Kiss Noémi és Dalos György.
„Napjaink történéseiről nem mondok semmit. Ez az univerzális anarchia, a világ-zűrzavar, az immár látható őrület”. Heinrich Heine írta ezeket a sorokat, az 1848-49-es forradalmak bukására reagálva, és az irodalmi napok rendezői, a Heine Intézet és Észak-Rajna Vesztfália kormányzatának illetékesei (tekintettel napjaink történéseire) e frappáns idézetet választották a fesztivál mottójának.
A meghívott szerzők alkotásai világosan jelezték is sajátos korszellemünket, könyveik igencsak időszerű kérdéseket dolgoztak fel. Kiss Noémi egy évtizede utazza be Galíciát és Bukovinát, a Habsburg-birodalom egykori peremvidékeit, nemkülönben Erdélyt és a Vajdaságot. Célja, hogy feltárja azt a gazdag múltat, amelynek helyszíne volt például Czernowitz, Bukovina fővárosa és Paul Celan, a jeles költő szülővárosa, akárcsak a németül és angolul alkotó költőnőnek, Rose Auslaendernek is. Kiss Noémi sajátos útikönyvét, amely most németül is megjelent, a térség jelenéről készült fotókkal illusztrálta. Sok képe ábrázol hanyatló városrészeket, üres boltokat, vagy régi zsidó temetőket.
Dalos György „Gorbacsov – ember és hatalom” című új, németül megjelent könyvéből olvasott fel. A szovjet politikusról írt életrajzában olyan ember drámáját vázolta fel, aki összeütközésbe került cselekedeteinek következményeivel, aki – miközben hős lett külföldön – hazájában rendre veszített befolyásából, tekintélyéből, ami végül 1991 decemberi kudarcához vezetett. A Berlinben élő Dalos, aki már több rangos német irodalmi kitüntetést is kapott, nem kevés humorral, finom iróniával írja le a történéseket, amelyek a hidegháború befejezéséhez és a Szovjetunió felbomlásához vezettek.
Gila Lustiger, a Frankfurtban született és Párizsban élő írónő új könyvéből olvasott, amelyben a párizsi terrormerényletekre reagál. Katja Petrovszkaja Kijevben született, Berlinben él. Az írónő „Talán Eszter” című regényében arról számol be, hogyan járt utána eltűnt, halott kijevi családtagjainak, akik elpusztultak a holokausztban. Dana Grigorcea, az ugyancsak Németországban élő román írónő új kötete a Ceausescu korszakot dolgozta fel. Szomorúan időszerű Navid Kermani német-iráni író és orientalista kötete tapasztalatairól, amelyeket tavaly, a menekültek balkáni útjait bejárva szerzett. Kényes témát dolgozott fel Abbas Khider, aki maga is Irakból menekült: mit élnek meg a menekültek a német bürokrácia hálójában. Ilija Trojanov új regényének tárgya: hogyan dolgozza fel hazája, Bulgária, az ország kommunista örökségét.
A düsseldorfi irodalmi ünnepen külön esten emlékeztek meg a DADA megszületésének 100-ik évfordulójáról. A művészek, akik annak idején Zürichben megindították forradalmi mozgalmukat, rendkívül nagy hatást gyakoroltak – annak nyomai máig fellelhetők. A nagyváros “könyvnapjainak” méretei egyébként elképesztőek: a 80 stand látogatóinak számát a helyi sajtó kétszázezerre becsülte...
Magdolna Wiebe (Düsseldorf)
