Kövér: Németországban javult Magyarország megítélése

Németországban javult Magyarország megítélése az utóbbi időszakban – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az MTI-nek szombaton Berlinben, ahol tárgyalt németországi magyar szervezetek képviselőivel és részt vett a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.

A házelnök elmondta, hogy a németországi magyar szervezetek képviselőivel folytatott legutóbbi, másfél évvel ezelőtti megbeszélése óta javult Magyarország megítélése, amiben szerepe van annak, hogy mindkét országban lezajlottak a parlamenti választások, és Magyarországon „az emberek a demokrácia jegyében világossá tették, hogy a kormány munkájának folytatása mellett vannak, ami újabb kétharmados támogatást eredményezett a Fidesz-KDNP pártszövetségnek”.

A megítélés javulásában szerepe van annak is, hogy az európai gazdasági-pénzügyi krízis és az ukrán válság közepette „vannak fontosabb dolgok is, mint állandóan Magyarország vélt vagy valós hibáin lovagolni” – mondta Kövér László, akit a BdV ünnepségének kezdetén külön fogadott Angela Merkel kancellár és Erika Steinbach, a BdV elnöke, Merkel pártja, a konzervatív CDU parlamenti képviselője.

Az Országgyűlés elnöke hozzátette: a német fővárosban folytatott tárgyalásán szóba került, hogy miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttműködve a Magyarországról régről elszármazottak és a vendégmunkások, illetve ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvű oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését. Hangsúlyozta: annak révén, hogy az alaptörvény rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet biztosít nekik, bővültek a lehetőségek, hiszen a magyarországi németek országgyűlési szószólójának közreműködésével megnyílik az út a „többszereplős kooperáció” előtt, és így már nemcsak államközi szinten, hanem jóval szélesebb léptékben lehet tovább javítani a magyar-német kapcsolatokat.

Kövér: a szülőföldhöz való jogot be kellene emelni az emberi jogok közé

Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.

A házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről, vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda

A BdV ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól – tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – mondta Kövér László.

Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. Mindez „ugyanúgy bűn, mint amelyet bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során”. Hangsúlyozta, hogy „nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak”. Hozzátette: „a kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség”.

Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök – emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza – elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-i európai emléknapja alkalmából.

Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nem csak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”. Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre”.

„Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet” – mondta az Országgyűlés elnöke.
Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból”, továbbá „megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” – ismertette.

„Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyent elvártunk tőlünk a magunk számára” – mutatott rá Kövér László. Kiemelte: „erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét”, és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről.

A választópolgárok az idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” – mondta Kövér László a több száz fős hallgatóság előtt. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége.