Kovács Zoltán szerint a francia elnök udvariatlan volt, az európai értékeket soha nem definiálták

Kovács Zoltán egynapos látogatásra érkezett a francia fővárosba, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot a tavaszi elnök- és nemzetgyűlési választások után felállt új adminisztrációval és a sajtóval. Tájékoztatása szerint a két hónapja tervezett látogatásnak külön aktualitást adott a múlt heti EU-csúcs és azon belül is a visegrádi négyek és a francia elnök pénteki találkozója.

Fotó: Népszabadság-archív/Kurucz Árpád

„Ha megvan a kölcsönös tisztelet, akkor komoly lehetőség van a párbeszédre, amelyre egyébként igény is van. Ez irányú szándékát mindenki kinyilvánította (...) Kölcsönös szándék van egymás álláspontjainak megismerésére, s ez újdonság a korábbi évek vagdalkozásaihoz, fenyegetőzéseihez és zsarolásaihoz képest” – fogalmazott Kovács Zoltán.  A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az EU-csúcsot megelőzően az Macronnal nyolc európai lapban megjelent interjúban elhangzott bizonyos „udvariatlan” kijelentésekre az azoknak megfelelő válasz érkezett a visegrádi négyek részéről. Jelezte, hogy Magyarország abból indult ki, hogy a párbeszéd alapját „a kölcsönös tisztelet jelenti”, és az, hogy tudomásul vesszük, hogy egyes kérdésekben másképp vélekedünk, másképp működnek az intézményeink, de a különbségeket tiszteletben tartjuk, és azok ellenére keressük az egyetértést és az együttműködés lehetőségeit.

A visegrádi négyek és a francia elnök brüsszeli megbeszélésén a kormányszóvivő szerint kiderült, hogy amikor konkrétumokról van szó, akkor nem csak lehetősége, hanem módja is van a rendes párbeszédnek, és a hangot is meg lehet találni. A francia fél által kiemelt témában, a kiküldött munkavállalók európai direktíváját illetően megfogalmazott különböző álláspontok és perspektívák ellenére Kovács szerint nyilvánvalóvá vált, hogy van miről beszélni.

„Ami francia részről szociális dömpingnek tűnik, az közép-európai részről agyelszívás”

– hívta fel a figyelmet. A visegrádi négyek részéről ugyanakkor mindenki nyilvánvalóvá tette, hogy a visszaélések és a szabálytalanságok leküzdésére készek az együttműködésre és a párbeszédre, az alapvető szabadságokat érintő kérdésekben viszont az európai szerződéseknek kell útmutatónak lenniük a kormányszóvivő szerint.

Kovács francia partnereinek elmondta, hogy a visegrádi négyek együttműködése kínál egy olyan formát, amely keretet adhat a jövőbeni megbeszéléseknek. „Ez az országcsoport azon dolgozik, hogy minden olyan kérdésben, amely Európa jövőjét érinti, egyenrangú félként tudjanak megjelenni, az álláspontjuk ugyanolyan relevanciával jelenjen meg, mint bármely más nyugat-európai tagállamnak a véleménye” – hangsúlyozta.

A Le Monde újságírójával folyatott megbeszélése után Kovács úgy vélte, hogy sok szempontból továbbra is ugyanazok a sztereotípiák és negatív képek villannak fel és ugyanazok a kérdések érkeznek, amelyekkel az elmúlt években már sokat találkozott. Elmondása szerint „részben szimbolikus, részben pedig áltémáknak” tekinthető ügyekben, például a sajtószabadság vagy az igazságszolgáltatás kérdésében vonják kérdőre a magyar kormányt, jóllehet ezeket Magyarország az Európai Unió illetékes szerveivel már régen lezárta és megnyugtatóan kezelte. „Mégis ezek Franciaországban a sajtóban és részben a politikában is visszatérő témákat jelentenek” – mutatott rá.

Kovács szeretné,

ha az ilyen típusú témákról folyó beszélgetésekben „a soha nem definiált európai értékek” helyett mindenki ragaszkodna inkább azokhoz a témákhoz, amelyek benne van az európai szerződésekben és alapdokumentumokban,

és amelyekről jogi erővel bíró döntések és kötelezettségvállalások is születtek. A kormányszóvivő szerint csak ebben a keretben van értelme olyan kérdésekről beszélni, mint a szolidaritás, a törvények betartása, az együttműködés vagy Európa jövője.

Az ezen túlmutató témák szerinte a politikai vélemény kategóriájába tartoznak.

„Ezt a típusú felfogást nehezen fogadják el, hiszen továbbra is előszeretettel kapjuk azokat a kritikákat, támadásokat, amelyek soha nem definiált alapok mentén próbálnának fogást találni a magyar kormányon" - mondta. Kovács Zoltán szerint az lenne fordulatot jelentő megoldás, ha a tényekről és a magyar intézkedések lényegéről, illetve jogilag megragadható elemeiről lenne szó a francia sajtóban, s akkor nyugodtabban tudna a magyar kormány is szembenézni bármilyen váddal, mert az intézkedések az elmúlt években kiállták a próbákat, a vitákban pedig az európai jognak megfelelően járnak el – tette hozzá.