Koszovó felkészült egy esetleges támadásra Szerbia felől
Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálja, ha máshol is háború robban ki, de Koszovó felkészült arra, hogy ellenálljon egy esetleges szerb támadásnak – fogalmazott Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott szerdai interjújában.
Kurti szerint felelőtlenség lenne kizárni azt a lehetőséget, hogy Belgrád "agresszív politikája" egyszer fizikai támadásba csap át Koszovó ellen.
„Éberek vagyunk, de nem félünk”
– mondta.
A koszovói kormányfő Oroszországot okolja a Belgrád és Pristina között kialakult konfliktusért. Szerinte, mivel Oroszország Szerbia fő szövetségese, és Putyin a háború embere, érdekében áll háborút szítani, és ezzel normalizálni a háborúskodást.
Belgrád: Koszovó a szerbek kisebbségi jogait csorbítja
Belgrád – amely mindmáig nem ismeri el Koszovó függetlenségét – mindazonáltal tagadja, hogy feszültséget gerjesztene. Szerbia szerint a konfliktus hátterében az áll, hogy Koszovó a koszovói szerbek kisebbségi jogait csorbítja.
A két ország között a hónap elején alakult ki ismét feszültség, miután a koszovói kormány arra kötelezte volna az országban élő szerbeket, hogy ne szerb, hanem koszovói rendszámtáblát használjanak.

A koszovói szerbek válaszul útakadályokat állítottak fel. Végül Washington és az EU közbenjárásával a Kurti-kormány szeptember elsejére halasztotta az intézkedés hatályba lépését, a blokádokat pedig – NATO-békefenntartók felügyelete mellett – eltávolították.
A koszovói kormányfő a tervek szerint jövő héten Brüsszelben találkozik Aleksandar Vucic szerb elnökkel. Kurti és Vucic egyaránt nyitott az EU közvetítésével folyó tárgyalásra, de a közelmúltban kevés érdemi eredményt sikerült elérni ezeken a megbeszéléseken.
Koszovó 2008-ban függetlenedett Szerbiától, a belgrádi vezetés azonban azóta is saját déli tartományaként tekint az országra. A Koszovóban élő szerbek az ország 1,8 milliós lakosságának mintegy 5 százalékát teszik ki, míg a lakosság túlnyomó része albán nemzetiségű.
(Kiemelt kép: A koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) tagjai járőröznek a koszovói szerbek teherautói mellett a szerb-koszovói határon, Jarinje közelében 2021. szeptember 20-án. A koszovói hatóságok minden belépő autóról leszedették a szerb rendszámtáblát, és ideiglenes koszovói tábla használatára kötelezték az autósokat. Később helyi szerbek jelentek meg a határátkelőnél és teherautóikkal lezárták az utakat, hogy az intézkedéseket megakadályozzák. MTI/AP/Bojan Slavkovic)