Konrád: több bátorságot, szabadon gondolkodók

Torsten Albig, Schleswig-Holstein tartomány (szociáldemokrata) miniszterelnöke üdvözölte a kitüntetettet, majd Helmut Karasek, jeles német író és kritikus méltatta Konrád György munkásságát. A díszvendéggel ezután interjút készített a ZDF közszolgálati hálózat műsorvezetője, Petra Gerster. Mint mondotta, azt tervezték, hogy a magyarországi helyzetről kérdezik az írót, ám az ukrajnai fejlemények tükrében arról kérdezik: hogy látja a fejleményeket?

„Különböző oligarchák, különböző autokratikus rendszerek vannak térségünkben, ezek divatba jöttek...”- válaszolt Konrád. „Putyin iskolapéldája az önkényuralmi vezetőnek. Orbán Viktor nem annyira erős és kemény mint orosz társa – de benne is fellehetők az autokratizmus nyomai. S most éppen Putyinnal kötött egyfajta különalkut – valami atom-berendezésről Magyarországon, amely nem feltétlenül szükséges – s nem is vizsgálták meg, hogy gazdasági és környezeti szempontból hasznos, üdvözlendő-e. Ám éppen Orbán úrtól hallottam, 30 évvel ezelőtt, hogy az oroszok a mi ellenségeink. Nem hiszem, hogy egy nép az ellenségünk – de úgy gondolom, ne legyen az orosz elnök, az orosz kormány saját népének, értelmiségének, a szabadon gondolkodóknak az ellensége. Mind az orosz, mind az ukrán uralkodó osztályban oligarchák vannak, akik uralkodnak a politikai osztály felett”.

Konrád szólt arról, hogy minden országnak joga van a függetlenségre- ugyanakkor nem vall bölcsességre, hogy Ukrajnában azonnali hatállyal eltiltották a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar használatát – ezzel korlátozva a kárpátaljai magyarok szabadságát is. Oroszország egyébként mindig imperialista volt – az ukránok talán nacionalisták, mondotta az író. A kérdésre, „mi a teendő?”, így válaszolt: „Az orosz szabadon gondolkodóknak, akiket üldöznek, akik közül néhányat már meg is öltek, továbbra is terjeszteniük kell hazájukban a szabadság üzenetét. S ugyanez a feladata a közép-kelet-európai szabadon gondolkodóknak. Nekik talán kevésbé óvatosnak kellene lenniük...”

Zsidó-keresztény párbeszéd

Amint a keresztény-zsidó megértést szolgáló hét szervezői közölték: a kitüntetéssel „elismerni és bátorítani kívánják a magyar író határozott elkötelezettségét a szabad társadalom eszméje mellett, a rasszizmus, az antiszemitizmus rossz szelleme ellen – különösképpen hazájában. Konrád regényeinek, elbeszéléseinek, tanulmányainak, beszédeinek középpontjában az az Európa áll, amely lelkét a szabadság és a béke, a sokszínűség és a türelem értékeinek köszönheti. Az író európai zsidóként így nem utolsó sorban Martin Buber és Franz Rosenzweig örökségéhez kapcsolódik s ezzel példásan képviseli, amit a keresztény-zsidó együttműködés társaságai ebben az évben kifejezésre kívánnak juttatni: szabadság – sokszínűség – Európa”.
Az 1878-ban Bécsben született és 1965-ben Jeruzsálemben elhunyt Martin Buber korának kiemelkedő vallásfilozófusa volt – akárcsak 1929-ben, fiatalon eltávozott, ugyancsak német-zsidó tudós-társa, Franz Rosenzweig. Mindkettőjük munkásságában középpontban állt a zsidó-keresztény megértés.

Miközben örvendetes, hogy a német közszolgálati televízió ismét egyszer teret adott az európai hírű magyar írónak, sajnálatos, hogy a Konrád Györgyről az ünnepségen vetített portré-film kétszer is komoly hibát vétett. Az állítás, hogy az író szülei Auschwitzban végezték életüket, szerencsére téves, azok hazatértek a deportálásból. Félrevezető volt a szöveg azon állítása is, hogy a háború pusztításait követően az 1948-as magyar választáson a kommunisták vették át a hatalmat. 1948 valóban a hatalomátvétel éve volt – a háború utáni első években viszont még volt remény, az 1947-es, részben szabad választásokon a Független Kisgazdapárt fölényes győzelmet aratott