Kitöröltem a rádióm memóriájából a Kossuthot

Véletlenül bekapcsoltam vasárnap reggel 7 óra előtt a rádiómat Bécsben. Megint csak véletlenül ez a középhullámú Kossuth adón állt, és volt szerencsém meghallgatni egy interjút „az első szabad Magyar Köztársaság kikiáltójával”, Szűrös Mátyással -- írja a 168 Óra egyik olvasója.

2008. augusztus 8., 21:18

Egy neoliberális, pénzközpontú kormányról beszélt, valamint arról, hogy a demokráciához ennek a kormánynak semmi köze, valamint arról, hogy ebből a kiút csak egy előrehozott választás lehet. Ezzel kapcsolatban említette a hatalom arroganciáját is.
Itt megállt a kávéfőző felé mozduló kezem, és kinyílt eszmei bicskám a zsebemben.

Eszembe jutott az a délelőtt, amikor az MSZMP munkabizottsága a KISZ-tagok elé tárta az ún. ifjúsági törvényt. Moszkvában is meg kellett ezt vitatni az ifjúság képviselőivel. Szűrös Mátyás nagykövet háromszor rendelte be a Szovjetunióban tanuló KISZ-titkárokat a fél világ minden sarkából.

Negyedszerre nem mondták le a találkozót. Nyár lévén a KISZ-titkárunk odahaza pihent, így nekem jutott az a kitüntetés, hogy képviseljem a Lomonoszov Egyetem hallgatóit.

Szűrös másfél órát késett. Ott ültünk a követség tárgyalótermében, 35 fok meleg, nyakkendő, sötét öltöny (azóta munkaruhám – akkoriban nemigen) egy kerek asztal mellett. És vártunk. Többször megjelent a kulturális attasé, és türelmet kért. Előttünk volt egy mappa, amelybe nem nézhettünk bele, de sutyiban bele-belepislogtunk. A törvénytervezet volt.

Megjelent Szűrös Mátyás, és egy tizenöt perces beszédben elmondta, mennyire fontos és demokratikus ez a folyamat, amelynek épp része vagyunk. Velünk beszéli meg a párt a minket érintő kérdéseket. Többször említette annak fontosságát, hogy erről a találkozóról számoljunk be társainknak is. Sokszor megismételte ezt, majd megkért minket, olvassuk el az előttünk fekvő dokumentumot, és egyhangúlag jelezzük egyetértésünket.

Néhányan jelezték is ezt (ezek ma fideszesek, kivétel nélkül), néhányan nem. E rebellisek azt mondták: elvinnék az anyagot, és megvitatnák a többiekkel. És hogy egy 70-80 oldalas anyagot nem lehet tíz perc alatt megérteni és érdemben hozzászólni. Meg azt is, hogy el lehetett volna korábban küldeni az alapszervezetekhez, és most már csak a kiegészítésekről vitáznánk.

Szűrös Mátyás szerint erre nincs idő, és különben is, ezt a dokumentumot nem lehet elvinni, valamint a törvénynek megvan már az elfogadási ideje, ezért nem lehet széles körben megvitatni...

És elment.

Ezt a törvényt nevezte később az MSZMP KB – egy a Társadalmi Szemlében megjelent cikkben – az első széles körben megvitatott, ún. demokratikus törvénynek.

Ennyit Szűrös Mátyás hatalmi arroganciájáról és a szelektív emlékezésről.

Szűrös ezzel az interjúval csak egyet bizonyított: megélhetési politikus volt, maradt és lesz élete végéig.

Hogy a Vasárnapi újság riportere még csak nem is hümmögött ehhez, ez a Kossuth rádió baja. Én kitöröltem rádióm memóriájából az 540 KHz-es adót. Nehogy véletlenül is elrontsa még egyszer a vasárnapomat.

Vásáros András
Bécs