Kihaló páncélosok?

A világ hadseregeiben nagyjából 70 ezer tankot tartanak nyilván. Nincs olyan magát komolyan vevő haderő, amely ne rendelkezne velük. Ugyanakkor a számok alapján tényleg úgy tűnik, mintha kihalófélben lévő állatokról van szó. A hidegháború vége óta ugyanis drasztikus a csökkenés. Az oroszoknál például az 1992-es 30 ezerhez képest az ukrajnai támadás kezdetére tizedére, durván háromezerre csökkent a számuk. Nagyságrendileg ennyi van hadrendben Amerikában, Indiában, Pakisztánban, Törökországban, Egyiptomban vagy Észak-Koreában is, míg az e téren vezető kínaiak ötezer körül állnak. Az amúgy a kínai hadipotenciálra érzékeny Washingtont azonban egyáltalán nem zavarja a kínai első hely. Az amerikai és más nyugati stratégák egyre inkább fölöslegesnek tartják a nagy páncéloshadosztályokat, szerintük a nagy tankcsaták ideje a második világháborúval lejárt. Úgy látják, a tankok drágák, nehézkesek és nem illenek a modern hadviselésbe.

És hát az ukrajnai háború eddigi eseményei őket igazolják. Nyugati becslések szerint az oroszok eddig közel nyolcezer tankot vesztettek, vagyis a teljes állományuk egynegyedét. Miközben Vlagyimir Putyin arról álmodozott, miként vonulnak be a tankjai Kijevbe, ehelyett azok kiégve, elhagyatva hevertek a főváros felé vezető úton. A tankok (és az orosz tankok különösen) ugyanis különösen sebezhetőek az egyre fejlettebb tankelhárító fegyverekkel szemben. Ezekből egyébként az első nagy sikert jelentő darabokat még a szovjetek fejlesztették ki és aztán Jom kippuri háborúban az egyiptomiak vetették be elég hatékonyan az izraeli hadseregben rendszeresített amerikai tankok ellen. Ám aztán a szovjet fejlesztés szép lassan elmaradt, nem csak a tankelhárítók, de ami még fontosabb, maguk a tankok terén is. Ez utóbbi bosszulja most meg magát. A még szovjet időkben született T sorozatú tankok variánsai ugyanis meglehetősen jól védettek voltak a szemből indított rakéták ellen. Ám a modern nyugati rakétaelhárító fegyverek nem ilyen egyenesek és becsületesek, mint azt az orosz néplélek elvárná, és nem szemből támadnak, hanem felülről csapnak le a célpontra. A legelterjedtebb Javelin típusú rakéta például a tankhoz közeledve 150 méterre emelkedik fel, hogy aztán onnan zuhanjon alá. Márpedig a toronynál a legvékonyabb a harckocsik páncélzata. Ráadásul az orosz gyártású tankokban a lőszert sem választja el vastag páncélzat a vezetőfülkétől, gyakorlatilag a három fős személyzet magán az automata lőszeradagoló rendszeren ül, vagyis amint a rakéta átüti felülről a tank tornyát, jó eséllyel felrobbantja a bent tárolt lőszert is, ami a tank és a benne ülők teljes megsemmisüléséhez vezet. Az ukrán katonák jóvoltából rengeteg felvételen lehet ezt a folyamatot megcsodálni.

A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. július 21-én megjelent lapszámában olvashatja.

(Fotó: The Yomiuri Shimbu/ Hiroto Sekiguchi via AFP)