Ki szavaz a végén?

ANGLIÁBAN, SKÓCIÁBAN és ÍRORSZÁGBAN mintegy ötvenezer magyar állampolgár él. Húszezren a fővárosban. Ők mindannyian (!) kizárólag személyesen adhatják le április 6-án a voksaikat, mégpedig egyetlen helyszínen, London második legmagasabb toronyházában, a Temze-parti Millbank Tower második emeletén.

Korábban több szavazóval is tévesen azt közölték: a londoni magyar külképviseletre kell menniük. Akik pedig az Egyesült Államokban voksolnak, azzal szembesültek: a Nemzeti Választási Iroda nem vette figyelembe az időeltolódást. Tiltakozott ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) független jogászszervezet. Úgy látják: a félretájékoztatottak esetleg szándékuk ellenére nem tudják majd leadni a voksukat, s ezzel állampolgári jogaik súlyosan sérülnek.

Ám a határon túli magyarok, akiket megajándékozott állampolgársággal a Fidesz, a szükséges regisztráció után levélben szavazhatnak, amit postán vagy küldönccel is célba juttathatnak. Vagyis: ha valaki megszerzi a különféle személyes adatokat, akár az illetők tudta nélkül is gyárthat voksokat – figyelmeztetnek választási szakértők. Akik viszont Nyugat-Európában vagy tengerentúl voksolnak, azok ezt csakis személyesen tehetik, többnyire a magyar külképviseleteken – pénzt és fáradságot nem kímélve.

Ezt nevezte „dupla diszkriminációnak” Haraszti Miklós, az EBESZ egykori sajtószabadság-felelőse, több nemzetközi választási megfigyelő delegáció vezetője. A Népszavában kifejtette: a legújabb hivatalos adatok szerint már több mint 170 ezer határon túli „új” állampolgár regisztrált a választásokra, miközben a most külföldön élő „régi” állampolgárok közül csupán kilencezren jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Holott mindkét választói csoport nagyjából 500 ezer főre becsülhető. Haraszti úgy véli: több tízezer, „borítékolhatóan ellenzéki” szavazót tántorítanak el a körülmények.

Az első próbatétel: a regisztráció. Elég egy vesszőhiba, vagy lemarad az édesanya harmadik neve, budapesti születési hely esetén a kerület megjelölése, és máris elutasítva. Ráadásul nem közlik a szavazóval, hogy mi az elutasítás oka. Találja ki ő.

A határon túli új szavazókkal szemben viszont egyáltalán nem ilyen szigorú a törvény, miután decemberben – kizárólag a magyarországi lakhellyel nem rendelkezők számára – példátlan módon feloldották az adatpontosságra vonatkozó előírásokat.

Vajon demokratikus-e így a 2014-es választás?

Meglepően olajozottan működött a regisztráció, állítja Szijártó Imre, a University College London politológia szakos hallgatója, aki szeptember óta egyetemista. Évfolyamtársa, Bartal Imre viszont „beleakadt” a rendszerbe, amikor a külképviselet telefonszámán próbált informálódni a regisztrációról, miután a honlapon semmit nem talált. Félórás hiábavaló kísérlet után feladta, végül a neten megtalálta, amit keresett.

Mindketten aggasztónak és diszkriminatívnak tartják, hogy csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők szavazhatnak levélben. Nagyon sok magyar diák tanul ugyanis az Egyesült Királyság más városaiban.

– Hallottam olyanról, aki Skóciából utazik Londonba, csak azért, hogy szavazzon. Itt drága a közlekedés, és egy diáknak nehéz kigazdálkodnia az extra kiadást – említi Szijártó.
Az sem mindegy, mikor derül ki, sikeres-e a regisztráció. Bartal Imre szívesen szavazna Londonban, de ha a bejegyzését valami miatt visszadobják, hazautazik. A szigetország egyetemein amúgy március 28-án véget ér a második szemeszter, amelyet a tavaszi szünet után a vizsgaidőszak követ. Ezért a magyar diákok közül sokan a tavaszi szünetben Magyarországon szavaznak. De aki későn regisztrál, s az utolsó pillanatban derül ki, hogy utaznia kell, az nagyon nehezen jut majd repülőjegyhez.

Aki sikeresen túljutott a regisztráción, annak már „csak” azt kell megoldania, hogy a megadott napon, a megadott 12 órás intervallumban eljusson a legközelebbi konzulátusra. 74 országban 97 helyen lehet voksolni.

FRANCIAORSZÁGBAN nagyjából harmincezer magyar él. Ők Párizsban ikszelhetnek. Az észak-franciaországi Lille-ben élő magyarok internetes fórumán mintegy 30-40 ember tartja a kapcsolatot egymással. Itt tette fel a kérdést Zita Gouy: ki akar szavazni, mert akkor többen együtt utazhatnak. Éppen beférnek egy személyautóba, akik visszajeleztek. Osztottak-szoroztak: Párizsban a belvárosban van a követség, ahol drága a parkolás, plusz az autópályadíj, a benzinpénz. Ez még négyüknek is nagyon sok. Egyszerűbb és olcsóbb, ha a 150 kilométerre lévő Brüsszelben szavaznak: oda regisztráltak mindannyian.

A neten írta Zita: „Párizsban reggel 6 és este 7 óra között lehet szavazni, azaz van 13 órám. Jelenleg harmincezer magyar él Franciaországban. Ha feltételezzük, hogy egyharmaduk sikeresen regisztrál, és el is megy szavazni abba az egy szavazóhelyiségbe Párizs közepén, akkor lesz 4,68 másodpercem arra, hogy ellenőrizzék az adataimat, és szavazzak... Na jó, ne legyünk már annyira rosszhiszeműek: lehet, hogy lesz 50 szavazófülke 50 szavazóbiztossal. Így már 3,9 perc jut rám...” Ezért is választotta inkább Brüsszelt.

Zita Gouy hét éve ment férjhez, évente kétszer jár haza. Cipőipari mérnökként a Decathlonnál dolgozik, munkaideje nagy részében Spanyolországban, Kínában, Vietnamban tárgyal a cég külképviseleti összekötőjeként. Nem is foglalkozna a magyarországi politikával, ha a szüleitől nem kapná a döbbenetes híreket. Édesapjától elvették a kiemelt rendőri nyugdíját, s két hónapja hiányzott ahhoz, hogy jogosult legyen a „rendes” nyugdíjra. Több évtizedes munkája „jutalmául” jelenleg valami szerény járulékot kap.

Az AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN és DÉL-AMERIKÁBAN egyaránt három-három helyszínen lehet majd szavazni. Sokan repülőre ülnek, hogy voksolhassanak.

Sághy Eszter Uruguay fővárosában, Montevideóban dolgozik a YFU nemzetközi cserediák-szervezet gyakornokaként. Legközelebb Buenos Airesben van magyar külképviselet. Még nem tudja, mivel utazik – busszal 5-6, hajóval 3 óra az út. Szerencsés véletlen, hogy éppen akkor kell felkeresnie a magyar konzulátust, hogy a vízumát megújítsa, így a kötelező utat, a néhány napos ott-tartózkodást összeköti a voksolással. Ha másképp jön ki a hivatalos út, kizárólag a szavazás miatt nem tudott volna odautazni. Úgy gondolja, extra terhet jelent a drága úti- és szállásköltség, ami önmagában elrettentő lehet sokaknak.

A KANADÁBAN élő magyar állampolgárok Ottawában és Torontóban szavazhatnak. Ilovszky Béla Montrealból 4 órát autózik, hogy eljusson a torontói konzulátusra. Összeköti egy városnézéssel. De aki az ország nyugati felében lakik, az csak repülővel utazhat.

S ha valaki minden akadályt leküzdött, és eljutott a szavazófülkébe, már csak egy dologra kell ügyelnie: a borítékot le kell zárnia, mielőtt bedobja az urnába. Ugyanis érvénytelennek tekintenek minden voksot, amelyet nyitott borítékban találnak.