Keveset sportol a német
A németek egy sor sportágban állnak világviszonylatban az élen – miközben a lakosság egyre lustább. A legújabb felmérés szerint csökken a testük edzésével törődők száma, amiben a munka mellett egyszerűen a lustaság a fő tényező. Tanulságos, hogy a magasabb keresetűek körében sokkal több az aktívan sportoló. Az óvodai és iskolai sportolás erősítésével próbálják most egészségesebb életre szoktatni a németeket.
A Forsa Intézet egy betegbiztosító megbízásából végzett reprezentatív kutatást, amelyből kitűnt, hogy a sport „divatossága” ellenére tovább nőtt azok száma, akik elutasítják a testmozgást, különösen a rendszeres sportolást. Szerepet játszik ebben az idő-tényező is: a nagy többség autót vagy tömegközlekedési eszközt vesz igénybe, tíz ember közül csak négy gyalogol akárcsak rövidebb távolságra is. Ez azt jelenti, hogy az embereknek kereken a kétharmada még egy órát sem mozog naponta – beleszámítva a munkahelyen megtett lépéseket is.
Ezzel szemben annál többet ül a német (is) – átlagban napi 7 órát. A magasabb képzettségűek ennél is többet, míg az idősebbek, alacsonyabb képzettségűek kevesebbet. Az irodában dolgozóknál a legrosszabb a helyzet: ott átlag napi több, mint 9 órás ülőmunka a gyakorlat. Érdekes, hogy az ország északi és déli tartományai között e tekintetben jelentős az eltérés: míg északon csak napi 6.5 órát tesz ki az átlagos ülőmunka, a bajor 7.4 órát tölt a székén.
Ennek ellenére természetesen bőségesen jutna még idő testmozgásra, de erre mégis egyre kevesebben hajlanak. Csak a lakosság 52 százaléka mozog rendszeresen, minden ötödik német úgy nyilatkozott, hogy semmiféle sportra nem hajlandó és csökkent azok száma is, akik legalább néha-néha megmozgatták magukat. A kényszerű vagy önkéntes tunyaság nagymértékben érinti az aktív korban lévő 36-45 éveseket. Ezek a korosztályok átlagosan annyit mozognak, mint a hatvanas éveik közepén járók – tehát a maguk szempontjából túl keveset. Tanulságos, hogy az ország keleti részén, az egykori NDK területén, sokkal rosszabb az arány: ott az emberek kétharmada egyáltalán nem, vagy csak alkalmanként sportol. Ugyanakkor az egyik leggazdagabb tartományban, Baden-Württembergben csak 39 százalék a sportot elutasítók aránya. A jelek szerint az anyagi viszonyok mindenképpen szerepet játszanak: a felmérés szerint a nettó havi 4.000 eurót vagy annál többet keresők közül minden negyedik legalább heti három alkalommal sportol.
Kifogásban, ki miért nem mozog, nincs hiány. A megkérdezetteknek csaknem a fele bevallotta, hogy egyszerűen nem tudja leküzdeni a lustaságát. Sokan hivatkoznak egészségi problémákra, időhiányra, vagy éppen a rossz időjárásra. Ugyanakkor a vizsgálatok egyértelműen bizonyítják a sport hasznát: a rendszeresen sportolók 90 százaléka kitűnőnek, vagy jónak ítélte meg egészségi állapotát, s a ritkábban mozgóknál is 70 százalék elégedett.
Az illetékesek a nevelésnél látnak lehetőséget arra, hogy sportra szoktassák az embereket: ha az óvodákban, általános iskolában rendszeresen mozognak, ezt egész életükre megszokhatják.
