Készülődés a szezonra
Az Esterházy Magánalapítvány folytatja a nagy elődök munkáját, a 400 éves Esterházy gyűjtemény legapróbb részletekre kiterjedő feldolgozását. 2005 óta mintegy 150.000 tárgyat (könyveket, grafikákat, porcelánokat, bútorokat és festményeket, fegyvereket) sikerült felértékeltetni, felújítani. 2013-ban is láthat a közönség újabb darabokat a gyűjteményből.
Az Esterházy család a művészetpártoló hercegek jóvoltából 400 év alatt tekintélyes gyűjteményt hozott létre. A dinasztia tagjai saját ízlésük szerint alakították az anyagot, vásároltak, elajándékoztak, adakoztak, s a megbízásuk alapján készült tárgyakat gondosan megőrizték. A műtárgyak, a zenei örökség, a festmények, grafikák és szobrok, az étkezési kultúra tárgyai vagy a kertészkedés eszközei ugyanúgy fennmaradtak, mint a szinte egyedülálló fegyvergyűjtemény, az egyenruhák a könyvek és ásványok gyűjteménye.
A gyűjtés az 1840-es években megtorpant, majd egy részét Magyarországon elajándékozták, a második világháborúban pedig az anyag óriási károkat szenvedett. Igazi lépések az Esterházy Magánalapítvány megalapítása óta történtek feldolgozásában és restaurálásában. Az anyagi fedezetet ezekre a munkákra, melyeknek nagyságrendje hétszámjegyű, az Esterházy Magánalapítvány mind saját finanszírozásból oldotta.
Dr. Florian Bayer, az Esterházy gyűjtemény vezetője most örömteli újdonságokról számolhatott be. Nevezetesen arról, hogy a felértékelés és részletes nyilvántartásba vétel, a restaurálások utáni gyűjtemény új szakaszba lép, és megkezdődhet az anyag tudományos és analitikus feldolgozása. „ Szakembereink célja – tette hozzá Bayer – „ a publikálás, hosszú távon pedig az, hogy az anyagot a nagyközönség számára is bemutassuk és nemzetközi kontextusba helyezzük.”
E kutatásoknak köszönhetően a jövőben a szakmai és a laikus közönség egyaránt új érdekességeket ismerhet meg.
Barokk ékszerek az Esterházy-kastélyban
Először láthatja a nagyközönség az igényes restaurálási munkálatok után a barokk ékszergyűjteményt. Korábban a gyűjtemény munkatársai hosszan vitáztak arról, hogy a hiányzó részek pótlásában hogyan járjanak el, egyáltalán mit engedhetnek meg maguknak. Szerencsére – mondja Dr. Florian Bayer a fraknói ősgalériában található portréfestmények, a Budapesti Levéltárban található tusrajzok nagy segítséget nyújtottak. A hiányzó részeket egyrészt olyan gyöngyökkel és kövekkel pótoltuk ki, amelyeket a saját gyűjteményünkben találtunk, másrészt pedig új köveket csiszoltatunk, hogy a régi ékszerek teljes pompájukban ragyoghassanak.
Ebből a korszakból szinte alig maradtak értékelhető leletek. A kiállításon a látványos, gazdagon díszített ékszereket az ősgalériában található portrékkal, az ékszerekhez tartozó rajzokkal párosítva mutatják be, hogy így a látogató betekintést nyerjen a 17.-18. századi magyar arisztokrácia ékszerviselési szokásaiba. Ugyancsak bekerültek a kiállítás anyagába a belülről bársonnyal bélelt dobozok és etüik, amelyekben az ékszereket tárolták.
(A rovat következő cikke a 2013-ban megtekinthető további kiállításokról számol be.)
