Kárpótlást kérhet Tóásó Bolíviától
Egy bolíviai alkotmányjogász elképzelhetőnek tartja, hogy Bolíviának kárpótolnia kell Tóásó Elődöt jogainak megsértéséért. José Antonio de Chazal az El Deber című Santa Cruz-i újságnak adott, az interneten pénteken megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy először is tudni kellene, hogy Rigoberto Paredes Ayllón, Tóásó ügyvédje az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságánál ki ellen emelt panaszt. Evo Morales bolíviai államfőt, valamelyik miniszterét vagy a rendőrség parancsnokát tette-e felelőssé beadványában azért, mert védencét bántalmazták az őrizetbe vételekor.
A jogászprofesszor emlékeztetett arra, hogy Evo Morales múlt héten csütörtökön a venezuelai Cumaná városban - ahol egy latin-amerikai gazdasági csúcs alkalmából tartózkodott - maga számolt be arról, hogy ő adott utasítást az "összeesküvők" letartóztatására, ami Santa Cruz városban meg is történt.
A kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában végrehajtott akció során agyonlőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert, a magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt, valamint a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot őrizetbe vették. De Chazal fontos elemnek tartja az államfő nyilatkozatát, mert Bolíviának esetleg kárpótolnia kell Tóásót jogainak megsértéséért. "A bolíviai alkotmány garantálja a megfelelő bűnvádi eljárást és a lakhely sérthetetlenségét" - mondta de Chazal azzal kapcsolatban, hogy a kommandósok akcióját nem felügyelte ügyész és hiányzott a bírói végzés a szálloda átkutatásához.
Henry Baldelomar bolíviai politológus, elemző arra figyelmeztetett, hogy Magyarország, Horvátország és Írország nemzetközi bíróság elé citálhatja Bolíviát az erő túlzott mértékű alkalmazásának vádjával, amennyiben az derül ki, hogy a Las Américas szállodában agyonlőtt három embernek nem volt köze terrorista cselekedetekhez - írta az MTI. Ha ez megtörténne, az ügy kétségtelenül lejáratná Moralest Európában. Ráadásul az érintett országok nem kapták meg időben a megfelelő tájékoztatást, amiről a kancelláriát kellene megkérdezni.
