Kadett, Kapitän, Corsa
A 19. sz.-ban varrógépeket, majd kerékpárokat készítő Adam Opel műhelyéből az elmúlt bő 100 esztendőben Európa egyik legjelentősebb gépjárműipari konszernje fejlődött ki. Fontos állomás volt a német cég krónikájában 1928 tavasza: „rakéta-autójuk” 238 km/órás sebességi világcsúcsot állított fel. A Münchener Illustrierte az űrhajózás előfutáraként üdvözölte hajdan a száguldó négykerekű rekordját. Egyébként a sokkal lassabb, de annál ismertebb Opel személyautók egymilliomodik példánya éppen 70 esztendeje gördült ki a gyárkapun. A jó 80 éve már amerikai tulajdonban lévő konszernnek mintegy 48.000 ezer dolgozója van az öreg kontinensen és napjainkban keményen kell küzdenie fennmaradásáért.
A Hessen tartományi, rüsselsheimi székhelyű gyár a Max Valier és Fritz von Opel tervezők nevéhez fűződő, 1928-as gyorsasági rekord előtti évtizedekben sem volt ismeretlen Európában. Az üzemet még Adam Opel alapította 1862-ben: a cég varrógépe a tehetősebb, modern családok otthonának büszkesége volt a 19. században. 1886-tól már kerékpárokat is készített a vállalat, mely a századfordulón bekapcsolódott. az automobil-iparba.
A kezdet, licenc-járművek összeszerelése után 1902-ben született meg az első, önálló 10/12 lóerős Opel. Az ezredik példány 1906-ban gördült ki a gyárkapun s akkor már négyhengeres modellek is szerepeltek a palettán. A tízezredik gépkocsit az első világháború küszöbén értékesítették. A választék 1916-tól elegáns, hathengeres limuzinokkal, sportkocsikkal is bővült. 1919-ben már saját versenypályája (Opel-Rennbahn) is volt a gyárnak, mely a 20-as évek végére a belföldi piac 38 százalékát uralta.
Midőn 1929/30-ban az amerikai General Motors vette át a cég részvényeinek zömét, az Opel már büszkélkedhetett az említett sebességi rekorddal. Az együléses sportkocsi, a RAK 2 szilárd üzemanyagú erőforrása révén gyorsabb volt bármilyen benzines automobilnál, s a 100 kilométeres tempó eléréséhez csak 8 másodpercre volt szüksége - ami 2010-ben sem rossz gyorsulás.
Személyautók helyett harckocsik, repülőgépmotorok
A hitleri korszak újdonsága volt az önhordó karosszériás Opel Olympia, melyet a következő esztendőben – a berlini ötkarikás nyári játékok évében – a Kadett első szériája követett. 1936-ban az Opel termelése meghaladta a 120 ezer darabot: az öreg kontinensen nem volt kapacításbeli riválisa a GM germán leányvállalatának. A több, mint 25 ezer dolgozót foglalkoztató konszern 1940-ben készítette el egymilliomodik négykerekűjét, egy csinos Kapitänt.
A háború miatt még abban az évben a polgári járművek gyártásának helyét a hadiipari igények kielégítése vette át. „Blitz” („Villám”) teherautók, összkerék- és lánctalpas meghajtású front. járművek, repülőgép-motorok vették át. A háború végén romokban hevertek az Opel üzemcsarnokok. A megmenthető Kadett gyártósort jóvátételként a Szovjetunióba szállították – ahol Sztálin dicsőségére a német tervek és szerszámok segítségével megszületett a Moszkvics...
Békebeli újrakezdés
Az éppen 65 éve befejeződött háború után a cégnél először másfél tonnás Blitz tehergépkocsikat készítettek, majd 1947-től folytatódott a régi Olympia gyártása. Körbezárt villám emblémával 1956-ban született meg a kétmilliomodik autó Rüsselsheimben. A Kadett „feltámadására” 1962-ig kellett várni. Akkor avatták fel az Opel új bochumi üzemcsarnokát. Utóda, a Corsa 1982-es bemutatkozásáig a Kadett volt az Opel típusválaszték legkisebb, legolcsóbb modellje.
A márka hívei - köztük mind több magyar tulajdonos - olyan sportos négykerekűek között válogathattak, mint a legendás Opel GT, a Manta, a Calibra. A felsőkategóriában az Opel Kapitän, majd az Admiral, a Diplomat és a Senator hozott amerikaias stílusvilágot az európai utakra. Az Admiralból származott egyébként az Opel húszmilliomodik kocsija. A Rekordok, Asconák és az azt felváltó Vectrák, meg az Omegák a közép-osztályban lettek népszerűek. 1989-től a cég valamennyi benzines modellje – alapkivitelben – katalizátort kapott.
A negyedszázada „Az év autója” címet nyert – háború utáni ötödik generációs – Kadett „E”-szériát 1991-ben váltotta az Astra sorozat. 1992-től a korábbi Wartburg gyárban, Eisenachban is készülnek Opelek, s a 90-es években, a szentgotthárdi üzem révén, hazánk is szorosabb kapcsolatba került a General Motors európai zászlóshajójával. A Corsától a Speedsterig és a Zafirától a Signumig soha nem látott típus- választékkal büszkélkedhet napjainkban a haszonjármű termelésben is tevékeny Adam Opel AG , amely 60 milliónál is több autót dobott piacra. A konszernnek azonban az utóbbi években súlyos válsággal kell megküzdenie. Az amerikai anyavállalat nehéz helyzete, a világkereslet visszaesése után napirendre került az Opel eladása. Kínai és amerikai érdeklődők után orosz pénzügyi hátterű kanadai cég volt a győztes s a tranzakciót – a munkahelyek megtartása érdekében – a német kormány hitelgaranciával támogatta. Az üzlet azonban végül – különböző okokból – meghiúsult. Az Opelnek így nem maradt más hátra, mint hogy a termelés visszafogásával, szigorú takarékossággal, összesen közel 10.000 munkatársának elbocsátásával legyen úrrá a helyzeten.
