Itt a Brexit forgatókönyve: a britek a belső piacot is elhagyják

May, aki a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában tartott háromnegyed órás beszédet kedden a többi EU-tagállam nagykövetei előtt kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseiről, kijelentette azt is, hogy London az Európai Unió tagországaiból érkező bevándorlók számának szabályozását tervezi. A brit kormányfő ugyanakkor – alig burkoltan kereskedelmi megtorló intézkedéseket kilátásba helyezve – óvta az EU-t Nagy-Britannia „megbüntetésétől”.

Theresa May szerint a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon az EU-tagság megszűnése után azért nem lehetséges, mert ez a jelenlegi uniós álláspont alapján az EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás alapelveinek elfogadását jelentené, anélkül hogy a brit kormánynak szavazati joga lenne e szabályozások alakításában. Emellett ha az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacának tagja marad, akkor el kellene fogadnia az EU bíróságának további közvetlen jogi fennhatóságát is. Szerinte mindezek elfogadása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság „egyáltalán nem is lépne ki” az EU-ból.

Ennek figyelembevételével London az EU-val folytatandó kilépési tárgyalásokon nem törekszik majd arra, hogy megőrizhesse tagságát az unió egységes belső piacán. Ehelyett azt szeretné elérni, hogy a brit gazdaságnak „a lehető legnagyobb mértékű hozzáférése” legyen e piachoz, és ehhez a brit kormány „új, átfogó, nagyratörő” szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val – tette hozzá a brit miniszterelnök.

Theresa May kijelentette: tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek inkább „büntető jellegű megállapodást” szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak „elmenjen a kedvük” a kilépéstől.

A brit kormányfő szerint azonban az EU ezzel saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor „a világ egyik legnagyobb gazdaságának” szeretnék eladni termékeiket, és ez veszélybe sodorná a brit piacon évente értékesített 290 milliárd font (több mint százezermilliárd forint) értékű exportjukat. Veszélybe kerülnének emellett az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint ötszázmilliárd font (180 ezer milliárd forint) értékű befektetések is, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához – hangsúlyozta keddi beszédében Theresa May.

A brit gazdaság döntő fontosságú és nyereséget termelő piaca az európai autóiparnak, az energiaszektornak, az élelmiszeriparnak, a vegyiparnak, a gyógyszeriparnak és a mezőgazdaságnak. „Nem hinném, hogy az EU vezetői komolyan azt mondhatnák a német exportőröknek, a francia gazdáknak, a spanyol halászoknak, az euróövezet fiatal állástalanjainak, hogy szegényebbé akarják őket tenni csak azért, hogy Nagy-Britanniát politikai okokból megbüntessék” – fogalmazott keddi beszédében a brit miniszterelnök.

A bevándorlás szabályozási terveiről szólva Theresa May azt mondta: a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás megmutatta, hogy a választók az Európai Unió tagországaiból érkezők számának szabályozását kívánják, és a brit kormány ennek az igénynek eleget is tesz.

May kijelentette: London továbbra is szívesen látja az EU-ból érkező munkavállalókat, különösen a magasan képzett szakembereket. Hozzátette: azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövőben is „mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörőket és újítókat”.

Hangsúlyozta azonban, hogy az EU-tagsági népszavazáson – amelyen a többség a kilépésre voksolt – a választók azt az egyértelmű üzenetet fogalmazták meg, hogy az EU-ból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók számának ellenőrzés alá vonását kívánják, és „mi ezt a kérést teljesíteni fogjuk”.

Theresa May nem közölt részleteket arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése után érkezők számát London milyen eszközökkel szabályozza majd. Kijelentette azonban, hogy viszonossági alapon a brit kormány garantálni kívánja a már az Egyesült Királyságban tartózkodó EU-munkavállalók jogait, és erről mielőbb megállapodásra is szeretne jutni. A brit kormányfő szerint ezt a törekvést „egy-két kivétellel” a többi EU-ország vezetői is támogatják.

Theresa May kijelentette: bármilyen megállapodás szülessék is az unióval folytatandó kilépési tárgyalások végén, azt a brit kormány a londoni parlament két háza elé terjeszti jóváhagyásra.

A brit miniszterelnök ezzel kimondatlanul ugyan, de egyértelműen elvetette azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja újabb népszavazás kiírása a majdani megállapodásról.

A beszéd hírére a font erősödött a nemzetközi pénzpiacokon.

Tusk: Ez a Brexit valószerűbb bejelentése

Tusk szerint a brit miniszterelnök keddi beszéde valószerűbb képet nyújt a Brexitről, mint amilyet London korábban ismertetett. Az unió 27 tagállama kész megkezdeni a kilépésről szóló tárgyalásokat a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását követően – tette hozzá a tanácsi elnök.