Ismét abszolút többségben a CSU
Vasárnap választottak Németország területre legnagyobb és lélekszámra második, 12 milliós tartományában. A bajorok ismét egyszer abszolút többséget adtak „saját” néppártjuknak, a Keresztény-szociális Uniónak (CSU), amely 1958 óta megszakítás nélkül irányítja az országot. Az eredmény jó jel a szövetségi testvérpárt, a CDU számára, egy héttel az országos választások előtt, amelyeken Angela Merkel kancellár ugyancsak bízik az újabb győzelemben.
A CSU a még nem végleges eredmények szerint a szavazatok mintegy 49 százalékával legalább 100 képviselőt szerez a 180 tagú tartományi parlamentben, így kényelmes többsége lesz. Horst Seehofer, párt – és miniszterelnök immár egyedül kormányozhat, bár eddigi koalíciós partnerére különben sem számíthatna: a liberális FDP csak jó 3 százalék körüli arányával nem jutott be a parlamentbe. Az SPD ugyan valamelyest javított eredményén, de valamivel 20 százalék feletti támogatásával változatlanul messze elmarad nagy vetélytársától. Továbbra is ott lesznek a tartományi gyűlésben a Zöldek valamint a Szabad Választók elnevezésű, populista jellegű tömörülés, amely több kérdésben jobbra áll a CSU-tól.
Seehofer méltatta a tényt, hogy a bajorok mintegy kétharmada (személyesen vagy levélben) részt vett a választáson és együttműködést kínált az ellenzéknek. Egyébként a választáson még egész sor pártocska, mozgalom indult, lévén, hogy egy-kétezer szavazó aláírásával Bajorországban ez lehetséges.
Seehofer személyes sikere
Horst Seehofer személyesnek is tekintett győzelmét természetesen üdvözölte a CDU, jóllehet a bajor győztes megerősítette: a tervezett új CDU-CSU koalícióban ragaszkodni fog Merkel kancellár által ismételten elutasított követeléséhez, hogy a külföldi járművek számára tegyék fizetőssé a német autópályákat. Az FDP számára igen kedvezőtlen a súlyos vereség Bajorországban, hiszen a pártnak attól kell félnie, hogy a jövő heti országos választáson sem lépi át a Bundestagba jutáshoz szükséges 5 százalékot.
A CSU számára hagyományos győzelemsorozata tükrében nagy megrázkódtatást jelentett, amikor a megelőző, 2005-ös választáson a korábbi majdnem 61 százalékról 43 százalékra esett vissza és csak a FDP-vel tudott kormány alakítani – úgy, hogy a liberálisok három ciklus után visszakapaszkodtak a parlamentbe. Seehofer már előre bejelentette, hogy amennyiben pártja abszolút többséget szerez, nem kívánja folytatni a liberálisokkal a kényszer-koalíciót. Az utóbbit inkább a nagy fölényben lévő CSU diktátuma jellemezte és a múlt év végén csaknem fel is bomlott. A két párt ugyan közösen vezette be a tandíjat a felsőoktatásban, ám amikor a népszavazás indult a kérdésben, a kormányfő partnere megkérdezése nélkül a parlamentben megszavazta a tandíj eltörlését.
A CSU az év eleji felmérésekben magasan vezetett, ám ennek korrupciós botrány vetett véget. Mint kiderült, a kormány és a törvényhozás nem kevés tagja – a törvényi lehetőséggel élve – közvetlen családtagjait foglalkoztatta munkatársaként, azokat közpénzből fizetve.
A bajor pártok programjai között nagy eltéréseket nem találunk. Mind a CSU, mind az SPD célja belátható időn belül a teljes foglalkoztatottság, az államadósság csökkentése, az életviszonyok további javítása az e szempontból vezetőnek tekintett német tartományban.
A CSU is bírálja Orbánt
A Fidesz és Orbán Viktor feltehetően gratulál majd a bajor „testvérpárt” győzelméhez, bár a két párt korábbi meleg kapcsolatai rég a múltba vesztek. Míg Orbánt még első miniszterelnöksége idején Franz-Josef Strauss díjjal tüntette ki és nagy reménységként méltatta Edmund Stoiber, az akkori bajor kormányfő és CSU-elnök, tavaly az jellemezte a kapcsolatokat, hogy CSU-képviselők is nyíltan bírálták az Orbán-kormány egyes intézkedéseit és Barbara Stamm, a bajor parlament kresztény-szociális elnöke a korábbi megállapodással ellentétben nem kívánt találkozni a Münchenben időző Kövér László országgyűlési elnökkel.