Írország támogatná, hogy elhalasszák a Brexit időpontját

2019. január 27., 14:39

Szerző:

Az ír miniszterelnök-helyettes szerint Írország támogatná a brit EU-tagság megszűnésére (Brexit) kijelölt határidő meghosszabbítását.  Simon Coveney, aki a külügyminiszteri tisztséget is betölti az ír kormányban, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette ugyanakkor azt is, hogy nem képzelhető el olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-mechanizmus, vagyis az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás. 

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását. Simon Coveney szerint ha a brit parlament ezt mechanizmust kiszavazná a Brexit-megállapodásból, az Európai Parlament nem ratifikálná a kilépési egyezményt.

Az ír politikus határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Dublin támogatná-e a határidő meghosszabbítását, ha a brit parlament megszavazná az erre irányuló képviselői módosító indítványokat. Az Egyesült Királyság elvileg 2019. a március 29-én kellene elhagynia az Európai Uniót. A londoni alsóház január közepén hatalmas többséggel elvetette a Brexit-megállapodást, nem kis részben a backstop-mechanizmust ellenző keményvonalas Brexit-párti képviselők voksaival. Az alsóház kedden veszi napirendre ismét az egyezményt. A megállapodáshoz azonban a január 15-i elutasítás óta számos módosító indítvány érkezett, köztük a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt részéről egy olyan, amelynek értelmében ha február végéig nem sikerül elfogadni valamilyen formában a kilépési megállapodást, akkor kilenc hónapra el kell halasztani a kilépést az EU-ból. Ehhez mindazonáltal az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulására lenne szükség.

Nem sokkal Simon Coveney vasárnapi BBC-nyilatkozata előtt Leo Varadkar ír miniszterelnök a davosi világgazdasági fórumon kijelentette: rendezetlen körülmények közepette végbemenő Brexit esetén ismét rendőri, sőt akár katonai ellenőrzés is hatályba léphet az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

– Ha a dolgok nagyon rossz irányt vesznek, (a határ) úgy fog kinézni, ahogy húsz évvel ezelőtt kinézett, vámellenőrző posztokkal, egyenruhás emberekkel – fogalmazott az ír kormányfő. Hozzátette: az ír politikatörténet összefüggésében vizsgálva ezzel az a probléma, hogy mindezek célponttá válhatnak. 

A 499 kilométeres ír-északír határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára a Brexit után, tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is. E határ szabad átjárhatóságának fenntartása azonban sarkalatos jelentőségű, mivel a korábbi évtizedekben katonai szigorral felügyelt határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító, történelmi horderejű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként szűnt meg teljesen a fizikai ellenőrzés.

Versenyt fut az idővel Németország legismertebb nácivadásza, Thomas Will, aki abban bízik, hogy – 78 évvel a második világháború befejezése után – a jövőben is lehetőség nyílik azoknak a náci bűnösöknek az elítélésére, akiknek a bűnössége bizonyítható.