Influenzajárvány: Malacunk van

Stabilizálódni látszik az új vírus okozta influenzajárvány Mexikóban - jelentette be szombaton a mexikói egészségügyi miniszter, valószínűleg arra utalva, hogy az utóbbi 24 órában nem nőtt a halálos áldozatok száma. A megerősített fertőzések száma 46 új megbetegedéssel 443-ra emelkedett, de ebből a halálesetek száma változatlanul 16 - mondta José Angel Cordova sajtótájékoztatóján. A hatóságok abban bíznak, hogy a szigorú óvintézkedéseknek köszönhetően a vírus terjedése lassulóban van. A miniszter szerint azonban még korai volna azt állítani, hogy a kórokozó gócának tartott Mexikó túljutott a járvány legnehezebb szakaszán - írta az MTI.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eközben Genfben bejelentette: egyelőre nincs szükség arra, hogy a maximumra, hatosra emelje a világjárvány veszélyére figyelmeztető riasztási szintet, mert Észak-Amerikán kívül nincs bizonyíték az A/H1N1 vírus folyamatos terjedésére.

Másképp terjed, mint a spanyolnátha

Optimizmusra adhat okot annak a vizsgálatnak az eredménye is, amelynek célja a vírus terjedési sebességének meghatározása volt. Brit kutatók arra jutottak: a vírus olyan lassan terjed emberről emberre, hogy a járvány hamarosan véget érhet - adta hírül a New Scientist.

Az amerikai és mexikói betegek szervezetéből nyert minták alapján a tudósok először megbecsülték az eddig végbement mutációk számát. Ezután alapul véve más H1N1 vírusok mutációs periódusát, Nicholas Grassly és Andrew Rambaut megpróbálta meghatározni, mikor kezdett el emberek között terjedni a vírus. Számításaik szerint ez tavaly ősszel vagy idén januárban következett be.

A kutatók szerint ha a vírus a közönséges influenzához hasonló módon fertőz, akkor az eltelt idő alatt a vírust hordozók átlagosan 1,16 embernek adták tovább a fertőzést. Ez a mutató az 1918-as, mintegy 50 millió ember életét követelő influenzajárvány idején elérte a 3,75-ös értéket. A kutatók azonban emlékeztetnek rá: korai szakaszában a spanyolnátha is lassabban fertőzött. A vírushordozók kezdetben átlagosan 1,45 embernek adták tovább a fertőzést.

Szómágia

Az Európai Bizottság nemrég úgy döntött, hogy ezentúl nem a sertésinfluenza vírusának, hanem "új influenzavírusnak" nevezi azt a vírust, amely a Mexikóból kiinduló járványt okozza. Hasonló lépésre szánta el magát az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Államok kormánya is. Ezzel egyrészt elejét kívánják venni a sertések indokolatlan leölésének, másrészt el kívánják oszlatni azt a tévhitet, hogy az állat húsa terjeszti a kórt.

Szakértők szerint azonban mivel a kórokozó két sertésinfluenza-törzsből született hibrid, a betegség neve nem lehet más, mint sertésinfluenza.

"Tudományos szempontból ez sertésvírus" - mondta az AP hírügynökségnek Dr. Richard Webby virológus.

Dr. Edwin D. Kilbourne, aki az 1976-os járvány idején vakcinát kísérletezett ki az influenza ellen, abszurdnak nevezte a szervezetek döntését. Az eredeti elnevezés információt hordoz a kezelés lehetséges irányairól, ezért nem szabad megváltoztatni - mondta.

Kapcsolódó cikkek: