„Ich bin ein Esztergomer!”
Néhány napja, Tétényi Éva polgármester asszony megtisztelő meghívására újra Esztergomba látogattam és részt vettem a „Függetlenség Napja” elnevezésű rendezvényen. (Újra, hiszen pár hete Kónya Péterrel és Árok Kornéllal, valamint más, demokratikus civilszervezetek vezetőivel együtt voltunk már itt, szintén Tétényi Éva meghívására, a „Civil Akadémia” rendezvényen.)
Sok száz helyi lakos – talán ezren is lehettünk – gyűlt össze Esztergom főterén és együtt ünnepelték, együtt ünnepeltük az egy évvel ezelőtti győzelmüket. Tétényi Éva mellett én is mondhattam egy rövid beszédet, a Kék szalaggal a demokráciánkért civil mozgalom képviselőjeként, de voltak ott más városokból, például Budapestről, kőbányai szimpatizánsok is. Jó volt egy pár órára, egy kicsit Esztergominak lenni. Jó volt látni a helyi, széleskörű, civil összefogás bátor szereplőit és támogatóit, akik egy éve együtt győzték le az addigi fideszes kiskirályt és törték meg ezzel az orbáni hegemóniát.
Egy igazi demokrata, egy törékeny, de elszánt és bátor, ugyanakkor kompromisszum kész hölgy, Tétényi Éva vezetésével. Azt gondolom, hogy Tétényi Éva és az öntudatos esztergomi demokraták példát mutattak és mutatnak azóta is, minden magyar demokratának. Azt példázzák, hogy az összefogással, a helyi érdekek, a tisztesség és a józan ész mentén történő politizálással bizony Orbánék is legyőzhetőek.
A családias és remek hangulatú rendezvényen volt közös torta, voltak lufik, valamint égbe repülő galambok és lampionok, volt jókedv és a legjobb értelemben vett lokálpatriotizmus. Csak éppen a magyar sajtó nem nagyon volt ott... Ez a szép és kulturált rendezvény nem érte el a legtöbb média és az MTI ingerküszöbét sem. Vagy talán Orbánisztánban, a viktoriánus narancsköztársaságban már nem is illik tudósítani a másként gondolkodó demokraták, az öntudatos civilek rendezvényeiről...ki tudja.
Miközben az esztergomi demokraták, a város öntudatos polgárai a saját városukban ünnepelték a függetlenségüket és a fényes győzelmüket, addig az esztergomi polgári körök Budapesten „tüntettek” Tétényi Éva és támogatói ellen. Mondhatni a saját városuk ellen. Erről persze már a kellő áhítattal adott hírt az MTI is. Csak egy „apróságot” felejtett el megemlíteni. Nevezetesen azt, ami miatt a tüntetés szót is kénytelen voltam idézőjelben írni. Azt tudniillik, hogy összesen 6, azaz hat esztergomi, polgári körös, fideszes vazallus idétlenkedett a messzi, budapesti helyszínen...Ezt nevezte - némi költői túlzással – tüntetésnek az orbánista lakájmédiává silányult MTI. Lelke rajta.
Egyébként azt gondolom, hogy ez a 6, azaz hat polgári körös „ellentüntető” rosszul tette, hogy elment Budapestre. Inkább le kellett volna jönniük közénk, Esztergomiak közé, ehettek volna 1-1 szeletet a város tortájából és láthatták volna a bizakodó jókedvet, a büszke mosolyokat a helyi polgárok, azaz a saját polgártársaik arcán.
Mert Esztergom, Tétényi Éva és az esztergomi demokraták nem adják fel, még akkor sem, ha a fideszes frakció gyakorlatilag blokád alatt tartja egy éve a városukat. Minden joggal visszaélve, a jóhiszeműség jogelveit megcsúfolva, lelketlenül és gátlástalanul támadnak saját városukra, csak hogy bebizonyítsák, ha nem fideszes vezetése van a városnak (amelyet éppen a korábbi, fideszes vezetés adósított el a végletekig), akkor aztán nem lesz pénz sem a szemétszállításra, sem a közvilágításra, sem pedig a helyi közalkalmazottak béreire. Mert ők bizony nem szavaznak meg semmit a városi közgyűlésben, gyakorlatilag lehetetlenné téve így annak működését. Lelkük rajta.
Hiszen éppen ez a „nemzeti együttműködés rendszerének” hazudott orbáni diktatúra lényege. Aki nincsen velünk, az ellenünk, sőt az tulajdonképpen nem is létezik. Az nem is magyar, az „idegenszívű”, az „furcsa anyagból gyúrt”. Azt meg kell félemlíteni, azt el kell taposni.
De Esztergom a bizonyíték rá, hogy nem fog sikerülni. Talán éppen ezért gyűlölik Orbánék ilyen feneketlenül ezt a csodálatos várost. Meg is tesznek ellene mindent, ami csak a módjukban áll...
A rendszerváltozás óta számomra talán az egyik legszívszorítóbb, politikai hír volt, amikor Tétényi Éváék felgyalogoltak szeretett városukból, annak megmentése érdekében Budapestre, de a pökhendi, gőgös miniszterelnök még csak nem is fogadta őket. Pedig egy jobb és szebb világban bizony Orbán Viktornak kellett volna alázatosan legyalogolnia Esztergomba... esetleg Meggyes Tamás és a polgári körös vazallusok kíséretével.
Esztergomi beszédem végén, J. F. Kennedy után szabadon, ezt mondtam: „Ich bin ein Esztergomer!” Komolyan is gondoltam. Jelenleg ugyanis minden öntudatos honfitársunk, minden hazai demokrata tényleg egy kicsit esztergomi is... és mindannyiunknak szolidaritást kell vállalnunk ezzel a fideszes blokád alatt szenvedő várossal, illetve annak karizmatikus, demokrata vezetőjével, Tétényi Évával. Lelkünk rajta...
dr. Dániel Péter
