Húzza a csavarokat

A nemzetközi közvélemény először akkor figyelt fel rá, hogy Vlagyimir Putyin potenciális ellenfeleit levadásszák, amikor 2003-ban letartóztatták, majd adócsalásért tíz év, tíz havi szabadságvesztésre ítélték Mihail Hodorkovszkij olajmilliárdost, Oroszország leggazdagabb emberét. A vád részben vagy akár egészében igaz is lehetett, csakhogy világos volt – ezért nyilvánította az Amnesty International Hodorkovszkijt lelkiismereti fogolynak –, hogy miközben más, a rendszerhez hű oligarchák zavartalanul élték világukat, őrá azért csapott le az igazságszolgáltatás, mert kész volt anyagilag is támogatni a Putyin ellen fellépő erőket.

A következő, nagy visszhangot kiváltó ügy a Bolotnaja téri tüntetés, illetve résztvevőinek elítélése volt. A 2012 októberében tartott moszkvai ellenzéki megmozdulás során verekedés tört ki a rohamrendőrök és a tüntetők között, mindkét oldalon számos sebesülttel. A nyomozati és a bírósági eljárásban 1300 tanút hallgattak meg. A bíróság végül kilenc „rendzavarót” ítélt súlyos, tényleges, többeket pedig felfüggesztett szabadságvesztésre.

2013 óta húzódik a köztörvényes bűncselekménnyel (sikkasztással) gyanúsított ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij kifejezetten koncepciósnak tűnő ügye; ő a kormányszervek és irányítóik, valamint a legfőbb ügyész visszaéléseinek leleplezésével vált híressé. A Haladás Pártjának vezetőjét hol elítélik, hol felmentik, hol letartóztatják, hol házi őrizetben tartják.

A tényleges ellenzék másik ismert vezetőjét, Borisz Nyemcov tudós fizikust, volt miniszterelnök-helyettest tavaly februárban a Moszkva-folyó egyik hídján meggyilkolták. Még a tettes személye sem derült ki egyértelműen, arra pedig a hatóságok máig sem találtak hiteles bizonyítékot, hogy kik állnak a gyilkos mögött. A szálak azonban nyilvánvalóan Csecsenföldre, pontosabban annak kiskirályához, a Putyin által dédelgetett Ramzan Kadirovhoz vezetnek.

Szükséges hangsúlyozni, hogy a parlamenti ellenzék három pártja (a kommunisták, az Igazságos Oroszország és a Zsirinovszkij-féle Liberális Demokrata Párt) minden lényeges kérdésben támogatja Putyin elnököt. A tényleges, gyakran szervezetlen oppozíciót, amelynek működését a hatalom igyekszik gátolni, „rendszeren kívüli ellenzéknek” nevezik. Képviselőit a hatóságok, akárcsak a sztálini időkben, igyekeznek idegen hatalmak bérenceinek feltüntetni, és mind nyíltabban üldözik azokat az – elsősorban jogvédő – szervezeteket, amelyek külföldről anyagi támogatást kapnak.

Tavaly szeptemberben Moszkvában gyakorlatilag ellehetetlenítették az idegen nyelvű könyvtár kebelén belül működő amerikai kulturális központot, ahol az előző évben ötvenezer látogató fordult meg. Az Andrej Szaharov alapította Memorial jogvédő szervezetet az igazságügyi minisztérium nemrégiben hivatalosan figyelmeztette, hogy tagjai „a fennálló hatalom megdöntésére szóló felhívásukkal aláásták az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjét”. Nem egész mellékesen: Csecsenföldön 2009-ben meggyilkolták Natalja Esztemirovát, a Memorial munkatársát. Az ellenzékiek megfélemlítése, a fizikai leszámolások azóta is napirenden vannak. Az idén februárban Mihail Kaszjanov volt miniszterelnököt, ellenzéki vezetőt Vlagyimirban csecsenek tettleg bántalmazták. Igor Kaljapint, a Kínzás Ellen Küzdő Bizottság elnökét a minap minden magyarázat nélkül kitették a grozniji City Hotelből, majd a szálloda előtt ismeretlenek agyba-főbe verték.

A hatóságok számos intézkedése irányul a sajtó- és a szólásszabadság korlátozására. Az egyetlen ellenzéki televízióra, a moszkvai Dozsgyra az ügyészség szállt rá azon a címen, hogy megsérti a munkáról, a munkavédelemről és a tűzbiztonságról szóló jogszabályokat. Darja Poljudova krasznodari aktivistát két évre száműzték, mert a világhálón a Kubany-vidék föderalizálásáért szállt síkra. Büntetőeljárás indult

az ukrán irodalom moszkvai könyvtárának igazgatója, Natalja Sarina ellenazon a címen, hogy a könyvtárban „szélsőséges” művek mindenki számára hozzáférhetők. A hatóságok a legpiszkosabb eszközöktől sem riadnak vissza. Szverdlovszk megyében egy büntetés-végrehajtási intézet intimszobájában rejtett kamerával felvették egy ellenzéki aktivista nő engedélyezett együttlétét a börtönben raboskodó párjával, majd a videót kitették az internetre.

A legutóbbi hónapokban hozott jogszabályok közül több is a különféle demonstrációk, utcai tüntetések visszaszorítására irányul. A tüntetéseket immár ötnél nem kevesebb, tíznél nem több nappal előre kell bejelenteni. Aki engedély nélkül tüntet (akár egymagában is, például egy feliratos táblával, ami a közelmúltig elterjedt jelenség volt), azt az első esetben pénzbírsággal, a másodiktól kezdve pedig végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtják. Az állami duma 10 (!) perces vita után harmadik olvasatban – csaknem egyhangúlag – elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely „az állampolgárok jelentős csoportosulása” esetén engedélyezi a lőfegyver használatát a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (SZBSZ). Ezenkívül tömeges rendzavarás esetén a közbiztonság fenntartása címén az SZBSZ emberei minden külön engedély nélkül bármilyen helyiségbe behatolhatnak.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter a közelmúltban „a csavarok meghúzásának” a szükségességéről beszélt. Ez az orosz kifejezés magyarra „bekeményítésnek” fordítható. Vajon mi késztette druszáját, Putyint erre az elhatározásra?

Az egyik magyarázat szerint, bár az elnök népszerűségi mutatója – köszönhetően a Krím bekebelezésének, az „ostromlott vár” pszichózisának, az orosz nagyhatalmi, konfrontációs politika felélesztésének – ma még tagadhatatlanul magasan áll, a romló életszínvonal alááshatja ezt. A költségvetési bevételek felét kitevő kőolajexportból származó jövedelem drámai zuhanása, az EU által életbe léptetett kereskedelmi embargó és egyéb tényezők hatására ugrásszerűen emelkednek az élelmiszerárak, csökken a dolgozók reálbére, nő a munkanélküliség. Ez a folyamat a közeljövőben folytatódni fog, emiatt pedig várhatóan nő a lakosság elégedetlensége. A növekvő szigorral ennek kirobbanását akarják korlátok közé szorítani. A másik magyarázat szerint a mind drákóibb intézkedéseket az autokrata kormányzás lényegéből fakadó törvényszerűségek már önmagukban is generálják. Így vagy amúgy, egy azonban bizonyos: Putyin bekeményít.