„Hol van Magyarországon a civil társadalom?”
„A magyarok védik kisebbségben élő honfitársaik jogait Romániában és másutt. De hogyan számíthatnak Európa támogatására, ha ők nem védik saját legnagyobb kisebbségük, a romák jogait?…” A kérdést Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke tette fel Budapesten.
A vendég azt követően érkezett Magyarországra, hogy a német médiából, amely rendszeresen beszámol ezekről az eseményekről, értesült a romák elleni gyilkos merényletekről. Járt Tatárszentgyörgyön, találkozott a kisebbségi ombudsmannal, roma-szervezetek vezetőivel, kormánytisztviselőkkel, politikusokkal. Tapasztalatait így foglalta össze:
„Németországban is van előítéletesség, megkülönböztetés, rasszizmus. De nálunk a hangadó média ezt egyöntetűen elítéli és határozottan szembeszáll az ilyen jelenségekkel az erős civil társadalom. Amit különösen ijesztőnek tartok, hogy Magyarországon ilyen a közhangulat, hogy nem csak a szélsőségesek, hanem a társadalom jelentős része elutasítja a romákat. Éppen idén emlékezünk arra, mennyit tett Magyarország annak idején a szabadságért. Nem szabadna megengedni, hogy most egyesek a roma-kérdés ürügyén szerezzenek szavazatokat.”
Rose elmondta, hogy Németországban sokhelyütt vannak emléktáblák a roma-holocaust áldozatainak tiszteletére. Jövőre, a német egység 20. évfordulója alkalmából avatják fel Berlin szívében, a Brandenburgi kapu és a parlament mellett a nácizmus európai roma áldozatainak emlékművét.
A német romák vezetője szólt arról, milyen sikere volt a közelmúltban a 100 tagú cigányzenekar berlini szereplésének. Az együttes a magyar határnyitásra emlékező ünnepségen játszott, amelyen részt vett Horst Köhler államelnök is. A cigányzenekar mindkét ország himnuszát eljátszotta, majd az államelnök azt mondta nekik: ilyen szép előadásban soha nem hallotta még a német himnuszt.
Rose Kelet-Poroszországból származó családjának 13 tagja lett a Holocaust áldozata. A cigány apától és olasz anyától származó férfi a hetvenes években állt a mintegy 70.000 német roma polgárjogi mozgalmának élére, amely követelte: ismerjék el hivatalosan a roma-holocaustot. Ezt először Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellár tette meg, 1982-ban, majd néhány évvel később a kereszténydemokrata kormányfő, Helmut Kohl is.
