Hogyan választanak a nők?
A dolog annál fontosabb, mivel az EU lakosságának 52 százaléka nő – emlékeztetett Heinz Albert Huthmacher, az Ebert-Alapítvány budapesti irodájának vezetője a német szociáldemokraták legutóbbi rendezvényén. Ahol megtudhattuk, hogy a nők politikai egyenjogúságában (is) sereghajtók vagyunk: a skandináv országokban majd minden második képviselő nő, az Európai Parlamentben minden harmadik. A mi országgyűlésünkben viszont arányuk még mindig 11 százalék alatt van – a Unióban utánunk már csak a máltaiak következnek.
A fenti magyar adathoz már csak azt a számot lehet hozzátenni, amit az MSZP európai képviselője, Gurmai Zita idézett: pártja jelenlegi 59 országgyűlési képviselője között mindössze 5 nőnek jutott hely.
A lengyel kutató, Ania Skrzypek mindenesetre még így is elégtelennek ítélte a női képviseletet az Unió parlamentjében. Ha így haladnak, 25 év múlva érik el a kijáró arányt – így a varsói vendég, aki jellemzőnek tartotta, hogy az EU brüsszeli központjának mind a hat bejáratát kizárólag férfiakról nevezték el…
S hogy mit lehetne elérni, azt az osztrák testvérpárt, Elisabeth Hlavac, az SPÖ egyik vezetője, volt brüsszeli és bécsi képviselője mutatta fel. Ausztriában a parlamenti képviselők csaknem 28 százaléka nő – s egyébként 1975 óta szavaz több nő a nagy baloldali pártra, mint konzervatív vetélytársára, az ÖVP-re (amellyel egyébként most is, mint már sokszor, koalícióban kormányoznak). A felmérések szerint általában a munkában álló és a nyugdíjas nők szavaznak inkább balra. Ám a 90es évek óta immár a háziasszonyok többsége is - nemkülönben a bevándorolt török asszonyok, akik a külföldiek, s nem utolsó sorban a női jogok érvényesítését várják a párttól. A kép teljességéhez tartozik, hogy 2008 óta erősen visszaesett a szociáldemokratákat támogató fiatal nők száma – egyúttal pedig több nő szavaz a radikálisan jobboldali ellenzéki FPÖ-re.
Harcoló férfiak, toleráns nők
Az egyetlen férfi előadó, Závecz Tibor, az Ipsos kutatási igazgatója kevésbé szenvedélyes, de nem kevésbé tanulságos adatokkal szolgált a nőknek a politikához való viszonyát, választási magatartását illetően. Az intézet tavaly felmérései szerint a politika iránti érdeklődésben az iskolázottság és az életkor a két fő meghatározó tényező – a nem csak 15 százalékkal szerepel. Ugyanakkor a pártok és a politikusok iránti érzelmeknél az életkor és a nemi hovatartozás állnak elől.
A közhangulat hazánkban tapasztalható jobbratolódásánál a nemi hovatartozás kevéssé fontos. Hasonlóan nincs jelentős szerepe abban, hogy valaki a konzervatív vagy a bal-liberális táborba tartozik-e. Nemenként eltérő viszont a társadalmi csoportok identitása: míg a férfiaknál a szakma, a foglalkozás és a nemzeti identitás játssza a legnagyobb szerepet, a nőknél az életkor és nemük.
Érdekes, hogy míg a férfiak a képviselők választásánál elsősorban a jelöltek addigi teljesítményét veszik figyelembe, a nőknél a politikusnak a jövőre vonatkozó elképzelései állnak az első helyen. Ezzel együtt választási részvételük arány idén megegyező volt. Figyelemre méltó, hogy a Fidesz-KDNP vonatkozásában a női támogatottság a férfiakénál magasabb, az MSZP-nél viszont alacsonyabb volt. A Jobbikot és az LMP-t szintén valamivel több férfi szavazó támogatta, mint nő.
A nők a politikához általában visszafogottabban, toleránsabban viszonyulnak, azt nem harcmezőnek, hanem a párbeszéd színterének tekintik –így a közvélemény-kutató. Azaz: általános érdek lenne, hogy nagyobb teret engedjenek nekik…
Németországról további információkat a
ger-mania.huoldalon olvashat.
