Hogy mi van?

Azt állítja Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter (a Passauer Neue Presse című bajor lapnak adott interjújában az Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő kapcsolatainkról), hogy Magyarország nagyon erősen támogatja Ukrajnát, az orosz szankciók ügyében pedig tartja magát a közös európai döntéshez, bár földgázfogyasztásunk 85 százaléka orosz forrásból származik, és Oroszország volt a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Oroszország a szankciók előtt sem volt a második legfontosabb exportpiacunk; 2013-ban már az első tízből is kiesett, az orosz importunk csökkenését pedig elsősorban az magyarázza, hogy kevesebb gáz behozatalára volt szükségünk, eközben a gáz ára is zuhant, ráadásul nem is az oroszoktól, hanem még olcsóbban, Nyugat-Európából hoztunk be komoly mennyiséget. Hogy aztán az ukránokat milyen erősen támogatjuk, arra álljon itt bizonyítékként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes minapi kijelentése, amely szerint a kárpátaljai magyarokkal is meg akarják fizettetni a nagyhatalmi játszmák árát, mert törvénytelenül hívnak be magyarokat katonának, holott nem ők a felelősek azért, ami Donyeckben vagy a Krímben történik, és nem ők vették el a sokmilliós nemzetiségtől a nyelvi jogokat. Értsd: Gyurcsány (vagy Ukrajna) a hibás, nem az oroszok.

Azt állítja Kövér László,
az Országgyűlés fideszes elnöke (Felsőtárkányban, az LMP-közeli Ökopolisz Alapítvány szabadegyetemén, Simicska Lajosról beszélve), hogy míg 2010 előtt pár milliárdos dönthette el, ki legyen az ország miniszterelnöke, addig ezzel a rendszerrel a Fidesz szakított.

Ezzel szemben a tény az,
hogy sem Antall József, sem Horn Gyula nem volt a milliárdosok választottja, mint ahogy nem volt az Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc sem. Ha Kövér netán Bajnai Gordonra gondol, akkor is mellélő, hiszen Gyurcsány lemondása után elég sokáig tartott a nyilvános válogatóverseny, és az átmeneti technokrata kormánynak amúgy sem az oligarchák, hanem a bennünket kisegítő IMF és az Európai Unió bizalmát kellett megszereznie. Ha egyáltalán valakire érvényes Kövér megállapítása, az maga Orbán, aki Simicska nélkül nem maradhatott volna felszínen az 1994-es és a 2002-es politikai vereség után, és aki 2010-ben tömegesen ültette be Simicska embereit kormányzati pozíciókba. Na, ezzel a rendszerrel szakított most a miniszterelnök. A sajátjával. Már ha szakított.

Azt is állítja Kövér László
(ugyanott), hogy az európai modell fenntarthatatlan, de ezt nem lehet demokratikus körülmények között elmondani az embereknek, mert már abból is hatalmas botrány lett, hogy Orbán tavaly arról beszélt: nem a liberális demokrácia a demokrácia egyetlen formája.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Orbán nem erről beszélt Tusnádfürdőn, hanem arról, hogy szerinte az illiberális államok eredményesebben működnek, mint a liberális demokráciák, és hogy Magyarországon illiberális államot akar kiépíteni. Beszélni természetesen erről is szabad demokratikus körülmények között, de talán nem kellene csodálkozni azon, hogy a liberális demokráciákban nem szeretik, ha valaki az önkényuralmi rendszerek előnyeiről oktatja ki őket, és visszaszólnak. Mondjuk így: Helló, diktátor!

Azt állítja Fricz Tamás
politológus, a Civil Összefogás Fórum egyik szóvivője (a Napi Gazdaság című lapban), hogy a menekültek ma olyan tömeget képviselnek, amely össze sem hasonlítható a húsz-harminc évvel ezelőtt Európába érkezők számával.

Ezzel szemben a tény az,
hogy de bizony összehasonlíthatók. Huszonhárom évvel ezelőtt, 1992-ben például 672 ezer ember kért menedékjogot az Európai Unióban, majd ez a szám 200 ezer alá esett 2006-ban. Azóta ismét emelkedett, és tavaly elérte a 626 ezret, idén pedig nyilván ennél is nagyobb lesz. Lehet, hogy ilyet még nem láttunk, de a statisztika már látott hasonlót. Csak talán Fricz nem látott statisztikát.

Azt is állítja Fricz Tamás
(ugyanott), hogy a Bécsi Akadémikusok Köre – köztük a magyar származású Eva-Maria Barki ügyvéddel – a napokban kiadott közleményében új nemzetközi egyezményt javasol a tömeges bevándorlás válságának kezelésére. Riasztó adataik szerint 2050-ig csupán Afrikából és a Közel-Keletről 950 millió bevándorló fog érkezni.

Ezzel szemben a tény az,
hogy erről természetesen senkinek sincs és nem is lehet adata, legföljebb riasztó becslése, de ekkora riadalmat mások eddig még nem keltettek. Ellenben Wiener Akademiker Kreis nem létezik, csupán Wiener Akademikerbund, ami még nem volna különösebb probléma, ám Eva-Maria Barki egész biztosan nem akadémikus, mint ahogy nem tagja az Osztrák Tudományos Akadémiának sem az Akademikerbund elnöke, bizonyos Charles Bohatsch, sem a főtitkára, Michael Kamarad. De ha akadémikusok ijesztgetnek, az mégiscsak meggyőzőbb.