Hogy csődbe megy Magyarország? „Nem létezik ilyen kockázat”.

Kovács államtitkár bízik abban, hogy március végére megkapják az IMF többmilliárdos hitelét. A Magyar Országgyűlés már február közepén megváltoztathatja az EU által kifogásolt törvényeket. Az államtitkárt Christian Ultsch kérdezte

2012. február 1., 18:17

Die Presse: Államtitkárként ön felelős a kommunikációért. Felelősnek érzi magát azért, hogy jelenleg inkább rossznak mondható Magyarország hírneve?

Kovács Zoltán: (nevetve) Elsőként mindig ezt kérdezik tőlem az újságírók. Nem helyén való a kérdés. Szó sincs felelősségről.

Die Presse:Akkor kormánya nem vizsgálja önkritikusan, hogy az elmúlt hónapokban nem követtek-e el hibákat a kommunikáció területén?

Kovács Zoltán:Folyamatosan önkritikusak vagyunk. Soha nem állítottuk, hogy minden tökéletesen rendben van, amit teszünk. Még sehol a világon nem láttam olyan törvényalkotást, amely tökéletes lenne. Jelenleg semmi problémánk sincs a kommunikációval.

Die Presse:Orbán miniszterelnök nemrégiben azt mondta, hogy az EU-Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásban meghajlik a hatalom előtt, de nem fogadja el az érveket. Ez nem tűnik önkritikusnak, inkább olyan személyre vall, aki úgy érzi, hogy igazságtalanul bánnak vele.

Kovács Zoltán:Nem fogadunk el olyan politikai vagy ideológia véleményt, amely hamis fényben próbál bennünket feltüntetni. De amennyiben egy jogvita során kiderül, hogy nem helyes az álláspontunk, akkor szívesen tárgyalunk róla, és megoldjuk a problémát. Erre már egy évvel ezelőtt a médiatörvény elfogadásakor is akadt példa. A kormány első munkanapjától kezdve terjengnek olyan híresztelések, amelyek szerint mi nem vagyunk demokratikusak, és helytelen irányba vezetjük az országot. Egy konzervatív jobbközép kormány esetében ez mindig így történik Magyarországon. Orbánt már az első hivatali idején is nevezték Duce-nak és sok más egyébnek is elmondták.

Die Presse:Európában vannak más jobbközép kormányok is, de ezeknek nincs hasonló problémájuk.

Kovács Zoltán:Ha egy bírálat szilárd alapokra épült, akkor mi is komolyan vesszük az érveket. Sok területen hozzákezdtünk az ország átfogó strukturális reformjához, a gazdasággal kezdtük…

Die Presse:Gazdasági téren ez idáig nem bizonyult igazán sikeresnek a kormánya.

Kovács Zoltán:Az elmúlt húsz év során egyetlen kormány sem indult ilyen alacsony színvonalról, ekkora adóssággal. Soha sem állítottuk, hogy befejeztük a reformot. A strukturális változások közepénél járunk.

Die Presse:Fennáll-e jelenleg annak kockázata, hogy csődbe kerül Magyarország?

Kovács Zoltán:Nem, ez a kockázat nem áll fenn. Magyarország nemzetgazdasági alapjai szilárdak. A nyomás és a bizonytalanság az európai és a globális gazdaságon át jutnak az államkötvények piacaira.

Die Presse:Legutóbb bóvlinak minősítették a magyar állampapírokat, és közel tíz százalékon vannak a kamatok.

Kovács Zoltán:Az utóbbi másfél hónapban sikeresek voltak az államkötvények piacán folyó aukciók, a kamatok csökkennek.

Die Presse:Mégis világosan látható, hogy Magyarország segítségre szorul, és szüksége van a Nemzetközi Valutaalap és az EU hitelére.

Kovács Zoltán:Nincs szükségünk hitelre, nekünk a pénzpiacok kihívásaival szemben van szükségünk egy biztonsági hálóra.

Die Presse:Az Erste Bank elnöke, Andreas Treichl azt mondta, Magyarország fő problémája az, hogy a befektetők elvesztették a bizalmukat.

Kovács Zoltán:Talán egy kissé megrendült a bizalom, de nem veszett el. A polgárokra és a pénzügyi érdekeltségekre nézve számos kemény döntést hoztak a strukturális reformok. Ha valaki konfliktusokkal teli területen mozog, akkor annak fel kell készülnie a konfliktusokra. Ez történt az elmúlt másfélév során. Most, az új alkotmány elfogadása után, a konszolidáció a fontos.

Die Presse:Önök megingatják a jogállamba vetett hitet, ha a játék során megváltoztatják a játékszabályokat, például, amikor a devizahitelek visszafizetéséhez önhatalmúlag állapítják meg az átváltási árfolyamokat.

Kovács Zoltán:A szabályok soha sem változatlanok, és különösen nem akkor, amikor ilyen gyorsan változik a környezet. Most már mindenki azt mondja, hogy a pénzügyi válság leküzdéséhez nem ortodox módszerekre van szükség.

Die Presse:Orbán miniszterelnök megígérte, hogy gyorsan módosítani fogják a Nemzeti Bankra, a bírákra és az adatvédelmi biztosra vonatkozó három EU-s kötelezettségszegési eljárásban kifogásolt törvényeket. Mikor lesznek írásos formában elérhetők a megváltoztatott törvények?

Kovács Zoltán:Amilyen hamar csak lehetséges. Az egyik legelső dobozban vannak azok a témák, amelyeket napokon belül meg lehet oldani.

Die Presse:Mely témákról van szó?

Kovács Zoltán:A központi bankot érintő valamennyi vitáskérdésről szó van. Eltekintve az eskütől, amelyet a központi bank vezetőinek kell letenniük a magyar alkotmányra. Az adatvédelemre vonatkozó kérdések is gyorsan tisztázhatók. Már a következő héten sor kerülhet a jogi érvek kicserélésére. A Magyar Országgyűlés február 13-án vagy 14-én ül össze, és meghozhatja a szükséges döntéseket.

Die Presse:És mi van a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállításával?

Kovács Zoltán:Ezen a területen továbbfolytatjuk a párbeszédet. Semmiféle diszkriminációt sem látunk abban, hogy 62 évre csökkentjük a bírák nyugdíjkorhatárát. Ez az általános szabály. Az kétségtelen, hogy a megelőző kormány 2020-ig 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt. De jelenleg ez még 62 év.

Die Presse:Rögtön megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val a hitelről, amint tisztázódnak a központi bankkal kapcsolatos kérdések?

Kovács Zoltán:Ezt a feltételt a Bizottság soha nem írta elő írásos formában. Reméljük, hogy a lehető leghamarabb megkezdődnek a tárgyalások, és biztosak vagyunk abban, hogy március végére be is fejeződnek.

Die Presse:Mennyi pénzre van szüksége Magyarországnak?

Kovács Zoltán:Számítások szerint 16-20 milliárd euróra van szükség.

Die Presse:Ha újra kezdhetné a kormánya, mit tennének másképpen?

Kovács Zoltán:Semmit nem tennénk másképpen. Ez ország nem vesztegethet időt. A kommunizmusból érkezve nincs könnyű dolgunk. Szükség van az átalakulásra. Be kell fejeznünk az átmeneti korszakot, és meg kell változtatnunk a régi struktúrák maradványait.

(Die Presse, nyomtatásban: 2012.01.27.)

Fordította: dr. Gonda László

E