Hétszázalékos drágulás az eurozónában
Az energiaárak emelkedése a vártnál gyorsabb, 1,2 százalékos ipari termelői árnövekedést okozott májusban az eurózónában - közölte szerdán az Eurostat egy nappal az Európai Központi Bank várható kamatemelése előtt. Éves szinten a drágulás rekordot ért el és meghaladta a hét százalékot. Az adat az inflációs nyomás erősödéséről tanúskodik, ami a fogyasztói árakban is éreztetni fogja hatását.
A szakértők 0,9 százalékos havi, illetve 6,7 százalékos éves termelői áremelkedésre számítottak májusra. Áprilisban még 0,9 százalékos havi szintű, illetve 6,2 százalékos éves termelői áremelkedést mért az Eurostat. Az infláció az eurózónában júniusban négy százalékos rekordszintre kúszott fel és ez felerősítette a várakozásokat, miszerint az Európai Központi Bank 4,25 százalékra fogja emelni az irányadó kamatot csütörtökön. A termelői árak drasztikus emelkedése arra utal, hogy egyre messzebb fognak kerülni a korábban rögzített inflációs céloktól és még messzebb a maastrichti szerződés szerinti, stabilan három százalék alatti elvárástól. Mindezek fényében jogos a kérdés, meddig kíván még a Magyar Nemzeti Bank az egyre irreálisabb 3 %-os célhoz ragaszkodni.
Még az adatok nyilvánosságra hozatala előtt nyilatkozta Joaquin Almunia, a pénzügyekben illetékes uniós biztos, hogy a stagfláció, vagyis az alacsony gazdasági növekedéssel együtt járó magas infláció veszélye fenyegeti az európai gazdaságot. Almunia szerint tanulni kell az 1970-es évek olajválságából, amikor a kormányzatok nem hoztak megfelelő intézkedéseket és ez munkahelyek millióinak elvesztésével járt. Teljes elsőbbséget kell adnunk az infláció elleni harcnak - közölte az uniós biztos.
Az infláció legfőbb serkentője az olajárak emelkedése, amiért nem a spekulációt kellene hibáztatni, szerinte ugyanis az olaj árának emelkedését az ázsiai gazdaságok gyors fejlődése miatt bekövetkezett kereslet növekedés váltotta ki, és az, hogy ezt nem kísérte az energiaszektor beruházásainak, valamint a mezőgazdasági termelésnek a növekedése. A véleményét az olajtermelők nem osztják, szerintük éppen a spekuláció mozgatja felfelé az árakat. Az vitathatatlan, hogy a gyors drágulás mögött jelentős részben az olajpacra áramló befektetői pénzek állnak.