Heinz Fischer ismét indul az elnöki posztért
Honlapjára feltett videóüzenetben jelentette be Ausztria államfője, hogy ismét jelölteti magát a 2010-ben esedékes elnökválasztásra. Ezzel több hónapos bizonytalanság ért véget: Fischer olyan nagy népszerűségnek örvend Ausztriában, hogy az ellenjelöltek számára programozható a kudarc. Ausztriában közvetlenül a szavazópolgárok választanak elnököt, hat évre. A hivatalban lévő államfő még egyszer indulhat.
Pártok felett álló jelöltként indul
Heinz Fischerismét az államfői posztért – jelentette be az elnök, aki 2004-ben az SPÖ jelöltjeként nyerte meg a választást. Mostani döntését azután hozta meg, hogy különböző csoportok ösztönözték erre, és bátorítást kapott feleségétől is. Továbbra is afféle hídépítőként szeretné szolgálni hazáját, kiegyensúlyozó szerepet szán magának.Kérdéses, lesz-e kihívója. Erwin Pröll, alsó-ausztriai tartományi előjáró, az Osztrák Néppárt (ÖVP) erős embere egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy bár volt ilyen késztetése, mégsem indul az elnöki hivatalért, marad Alsó-Ausztriában. Pröll saját szavai szerint a Kronen Zeitungtól több támogatást kapott, mint pártjától. Utóbbinak pénzügyi gondjai is vannak, másrészt nem akarná veszélyeztetni a másik Pröll (Erwin unokaöccse, az alkancellár és pénzügyminiszter) esélyeit a következő parlamenti választáson. Az ÖVP-n belül ugyanakkor éles vita bontakozott ki az ellenjelölt állításáról. Egyes tartományi szervezetek nem helyeselnék, ha nem állítanának ellenjelöltet, miközben minden közvélemény-kutatás Fischer fölényét mutatja.
Heinz Fischer bejelentésével megkezdődhet az elnökválasztási kampány. Nemcsak az ÖVP, a Szabadságpárt sem döntött még, lesz-e jelöltje. A Zöldek Alexander Van den Bellen – a párt korábbi elnöke – indítását fontolgatják.
Heinz Fischer 1938 október 9-én született Grazban, szociáldemokrata családban. Apja, Rudolf Fischer 1954 és 56 között a Raab/Schärf kormány kereskedelemügyi minisztere volt. Heinz Fischer jogi doktorként a bírósági gyakorlat után az akkori Osztrák Szocialista Párt frakciójának jogászaként kezd dolgozni, 1963 és 75 között a frakció titkára, később ügyvezetője. Bruno Kreisky közvetlen munkatársa, tanítványa, sokáig a „Napkirály” trónörökösének számított. 1983-tól, Kreisky visszavonulásától három éven át tudományügyi és kutatási miniszter, 87 és 90 között az SPÖ parlamenti frakciójának elnöke. 1990-től tizenkét éven át a parlament elnöke, a 2002-es kormányváltás, az SPÖ többségének elvesztése után az államfői jelölésig a törvényhozás alelnöke. Számos politikai, történelmi könyv szerzője. Feleségével – Kreisky egyik norvégiai száműzetésbeli barátjának lányával – csaknem negyven éve él együtt, két gyermekük van.
