Három éven belül etruszk szótárunk lehet

Benelli már az idén publikált egy 16 ezer szóból álló „thesaurust” az eddig ismert feliratokból, tárgyakon, sírokon talált szövegekből. Kemény munka volt, mert 13 ezer különböző forrásból gyűjtötte őket össze. Hasonlót már az intézet alapítója, a nagy etruszk-kutató Massimo Pallottino (1909 – 1995) is kiadott 35 évvel ezelőtt, ennek most egy sokszorosan bővített változata került nyilvánosságra. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy már lelepleződött előttünk az etruszk nyelv: 15 ezer szó ugyanis személyneveket takar, a többi nagy része pedig a sírok részletes leírásáról szól. Ugyanakkor ismertté váltak istenek, hivatalok nevei, bizonyos igék, valamint számok is, egészen 96-ig.

A kutató persze óva int attól, hogy azt higgyük: csupán egy antik „telefonkönyv” van a kezünkben, hiszen a nevekből egy város története, a családok közötti kapcsolatok olvashatók ki. Sokatmondó az is, hogy a Kr.e. III. – I. század közötti időszak mediterrán városai közül éppen az etruszk Clevsin (latinul Clusium, ma Chiusi, Siena közeli város) az, ahol a legtöbb, mintegy 3000 név fennmaradt. A számokból megtudhatjuk, hogy meddig éltek ott az emberek, az előkelő emberek sírfeliratai elárulják, hogy milyen volt a város hierarchiája, közigazgatási szervezete.

Kiderül az is, hogy vannak napjainkban is használt kifejezések, amelyeknek etruszk az eredete. Ilyen például a „satellite” (bolygó), amelyet a csillagászati nyelvbe Galilei vezetett be a latin satelles-ből, amely testőrt jelent. Ez a szó azonban az etruszk zatlath-ból ered, ennek értelme pedig „bárdos ember.” De a latin „persona” (álarc) is etruszk szó, eredetileg „fersu” volt.

A szótár összeállításához nemcsak a rövid feliratok segítenek. Több hosszabb táblaszöveg is fennmaradt, sőt, egy kalendáriummal egybekötött rituális könyv töredékét is megtalálták Zágrábban egy nagy lenvásznon, amelybe egy múmiát tekertek. Ez Alexandriából származik, amelyet a kutatók egyfajta „ókori New York-nak” tekintenek számos etnikai közössége miatt. Éltek itt szép számmal etruszkok is. A múmiát egy 19. századi horvát pap vásárolta meg Egyiptomban, majd egy zágrábi múzeumnak ajándékozta. Senki nem értette az 1200 szóból álló szöveget, mígnem egy híres német egyiptológus-nyelvész, Emil Brugsch nem azonosította. Brugsch (1842-1930) Hatsepsut egyiptomi királynő síremlékének feltárásával (1881) vált híressé, majd ő segédkezett az angol okkult mágus Aleister Crowley-nek a kairói múzeumban született alapműve, a Törvény könyve (1904) megírásában.

Benelli szerint az etruszk szótár közel száz éve dédelgetett tervéhez már csak a pénz hiányzik…